Jó, hogy Eto’o nem kallódott el

Ahhoz képest, hogy hányszor elveszhetett volna a futball számára, szinte csoda, hogy ma Samuel Eto’óban tisztelhetjük a Primera División legeredményesebb játékosát, illetve a toronymagasan listavezető Barcelona első számú csatárcsillagát. Már 15 évesen Európában - nem is akárhol, a Real Madridnál - próbálkozott, de oly sok afrikai kortársával szemben még akkor sem kallódott el, amikor villámgyors, talán túlságosan sebes felfutását követően hirtelen az első csapat keretén kívül találta magát. Bár frusztrált volt, gyötörte a honvágy, beletörődött abba, hogy a királyi gárda kölcsönadja a másodosztályú Leganésnak.

Eleinte itt sem a játékával, inkább folyamatosan zavart keltő magatartásával tűnt ki, sokadik kirohanását követően viszont megtalálta azt az embert, aki még ma is ott áll mögötte. "Nem jövök többet edzésre, hanem elmegyek" - fenyegette meg "ezredszer" is az őt a kispadra száműző edzőjét, szavaira azonban nem a tréner, hanem a csapatkapitány, Mesas reflektált: "Itt nem te parancsolsz, hanem az edző!" Ennyi elég volt a kameruninak ahhoz, hogy belássa, ha futballista akar lenni, be kell állnia a sorba. Elkezdett barátkozni a csapattársaival, elsősorban persze Mesasszal lett jóban, olyannyira, hogy évek múltán őt kérte fel menedzserének.
A Leganésnál, majd az Espanyolnál tett kitérőt követően akár Madridot is meghódíthatta volna (visszatérését követően 13 mérkőzésen hat gólt szerzett), de John Toshack távozását követően az új mester, Vicente Del Bosque könnyedén lemondott róla, és inkább egy hármas csereügylet (Eto’o Madridból Mallorcára, Flávio Conceicao La Corunából Madridba, Diego Tristán pedig Mallorcáról La Corunába költözött) megvált tőle. Bár az ügylet majdnem kudarcba fulladt, hiszen Eto’o minden tiltás ellenére már egy nappal a hivatalos bemutatása előtt Mallorcán edzett. Az újságírók pedig, minő véletlen, éppen ott voltak a tréningen…

Ezt követően Mallorcán még összerúgta a port Nadallal (nem adta meg a kellő tiszteletet a kapitánynak), Luis Aragonés edzővel (volt, hogy a tréner az edzésről zavarta az öltözőbe, máskor pedig a lecserélésekor civakodtak látványosan), ugyanakkor az utóbbi volt az, aki végül ráncba tudta szedni. Nem véletlen, hogy Eto’o az elsők között gratulált neki a spanyol szövetségi kapitánnyá történő kinevezéséhez. "Minden jót, nagypapa, tényleg megérdemelted az állást" - állt a csatár által küldött SMS-ben.
Mint ahogyan a kameruni is megérdemelte a Mallorcánál sokkal nagyobb klubot. Bár részben a Real Madrid tulajdona volt, a királyi gárdához nem szívesen tért volna vissza 2004 nyarán, a királyiak sem erőltették ezt túlságosan - ott volt nekik Ronaldo, Raúl, Morientes, utóbb Owen is, hogy csak az első vonalat említsük -, viszont azt ők sem akarták, hogy az első számú ellenség, a nagyon érdeklődő Barcelona csapjon le rá.
Legalábbis egy bizonyos fájdalomküszöbig nem akarták. Huszonnégymillió euró jelentette a küszöböt. Cserébe eddig 12 bajnoki és 3 BL-gólt kapott tőle a katalán gárda. És talán már az idény végén megjön az első trófea is.

---- A ---- &