Van Nistelrooy, a gólgarancia

Kevésen múlott, hogy Ruud van Nistelrooy most ne úgy versenyezzen mondjuk Paolo Cannavaróval, hogy melyikük a jobb hátvéd, nem pedig úgy, ahogyan ma tehetik, azaz szemtől szembe (már ha a Juventus és a Manchester United összekerül egymással valamelyik nemzetközi kupasorozatban). Napjaink egyik legjobb, formátumában csak a legnagyobbakhoz, így Ronaldóhoz vagy Sevcsenkóhoz mérhető befejező csatára ugyanis középső védőként kezdte a karrierjét, és csak 1993-ban, a Den Boschnál jöttek rá, sokkal jobb helye van az első vonalban.

Akkor még a csatárok mögött, visszavontan játszott, a Heerenveennél viszont kitalálták, jobb, ha neki nem osztogatni, hanem berúgni kell a labdákat. A fríz gárda színeiben kezdte el tanulmányozni Dennis Bergkamp játékát, trükkjeit, és a tőle ellesetteket igyekezett a gyakorlatba is átültetni. Mindössze egy idény alatt bizonyította, erre magas szinten képes, ennyi pedig bőven elég volt neki ahhoz, hogy a 22. születésnapján holland átigazolási rekordot jelentő összegért, 4.2 millió fontért a PSV-é legyen.
Három évvel később újfent csúcstartó lett, de ekkor már a brit rekord volt az övé, miután 19 millió fontért a Manchester United játékosa lett. Két teljes idény alatt szerzett 60 gól, európai ezüstcipő, az év holland játékosa cím volt az ajánlólevele, egy, a karrierjét majdnem derékba törő keresztszalag-szakadás pedig a magával hozott kockázati tényező. Sir Alex Ferguson vállalta a rizikót - mit vállalta, a műtétét követően ő volt az, aki telefonon tartotta benne a lelket, hogy ne aggódjon, ha felépül, az MU számít rá.
A skót tartotta a szavát, Van Nistelrooy pedig a 2001-es érkezése óta folyamatosan törleszti a vételárát. Már ha van még mit neki. Az első hivatalos meccsén, a Liverpool elleni Charity Shielden beköszönt, és azóta szinte kifogyhatatlan a gólokból. Az MU mezében pillanatnyilag 121 gólnál jár, ezeket 159 mérkőzésen szorgoskodta össze. Nála eredményesebb játékos csak egy van a keretben, Ryan Giggs, aki 124-nél jár, igaz, neki már 611 találkozó van a háta mögött. A többieket, Scholest, Solskjaert, Roy Keane-t már maga mögött hagyta. Lehet fogadásokat kötni, hogy a walesit mikor előzi meg…

Ez az éve is szenzációsan sikerült, legalábbis ami a gólokat illeti (a magatartásával ugyanakkor akadnak problémák, lásd még az Arsenal elleni két balhé, illetve az Eb-n Frisk bíró verbális "terrorizálása"). Ha a nagy Denis Law tempóját nem is tudta tartani, azért a Manchester United-játékosok közül a második leggyorsabbként átjutott a százgólos határon. Amire a Királynak 111 mérkőzés is elég volt, neki 131 kellett, ugyanakkor ezt aligha bánja bárki is, hiszen így legalább nem minden manchesteri gólrekordot ír át a holland… Az Old Traffordot három éve folyamatosan a lába elé térdeltető csatár az Everton elleni idegenbeli bajnokin szerezte meg a századik (és a százegyedik) gólját az MU-mezében, ez olyan bravúr, amire korábban csak 18-an voltak képesek. De arra egyikük sem - beleértve Law-t is! -, hogy 0.7 fölé tornázzák a gólátlagukat a klubban. Ez csak Van Nistelrooynak jött össze, a második helyen megragadó Tommy Taylor 0.685-je sem éppen lebecsülendő, csak éppen már van nála jobb.
Mint ahogyan immár benne tisztelhetjük az MU történetének legeredményesebb játékosát a nemzetközi porondon (a negyvenes platót ostromolja, a második Law befékezett 28-nál), a holland csatárok hasonló versengésében sincs párja (Rob Rensenbrinket hagyta le, igaz, Patrick Kluivert szorosan ott lohol a nyomában), a BL-ben Marco van Basten, Simone Inzaghi és Dado Prso után ő lett a negyedik, aki egy meccsen mesternégyesig jutott, nem csoda, ha a nagy egyesületek folyamatosan szeretnék elvinni a "vörös ördögöktől". Csak 2004-ben hírbe hozták a Real Madriddal (több mint 30 millió eurós ajánlatról pletykáltak) és a Barcelonával (Puyol, valamint 18 millió "költözött" volna az Old Traffordra), ám ő 2008 nyaráig érvényes hűségesküt tett Sir Alex Fergusonnak, illetve a Manchester Unitednek.
Elvégre van még néhány gólrekord, amelyet meg akar dönteni.

---- A ---- &