Hely a pekingi tablón

Amint az ember belép a tatai edzőtáborba, előbb köszön a kedves recepciósoknak, majd néhány másodpercre megtorpan. Mindjárt szemet szúr ugyanis az a méretes tabló, amelyen azon sportolók neve és fényképe virít, akik már olimpiai résztvevőknek vallhatják magukat. A jobb alsó sarokban olvasható a pekingi szervezőbizottság – bizonyára szívélyes – üzenete is, kár, hogy kínai (jel)tolmács hiányában nem tudunk elmerülni a részletekben…

A „dicsőségfal” – kedd délelőtti állás szerint – félig van tele (még véletlenül sem félig üres!) a kajak-kenusok, az úszók, a sportlövők, a birkózók, valamint az ökölvívók nem kevés helyet foglalnak el, és a vízilabdázók is nagy felületet kapnának, ha megannyi portré helyett nem egy-egy csapatképet szögeltek volna ki. Fájdalom, a kézilabdázók számára fenntartott blokk már csak egy fotóval bővülhet, a férfiválogatottnak ugyanis leghamarabb négy év múlva lesz esélye az olimpiai indulásra. Bezzeg a nőknek remélhetőleg alig öt hónapot kell várniuk erre. Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet: Görbicz Anitáéknak két meccset kell megnyerniük ahhoz, hogy az augusztust még véletlenül se nyaralással tölthessék. Az e hó végi program azonban előbbre való: a március 28–30. közötti kvalifikációs viadal házigazdáján, Franciaországon kívül Kongóval és Japánnal játszanak. A „rapid verseny” végén az első és a második helyezett együttes tagjainak lesz érdemes kínai útikönyvet vásárolniuk.

Noha a magunk részéről sem az afrikai, sem az ázsiai vetélytárstól nem tartunk (az európaitól is csak kicsit), mint a bizakodó, ugyanakkor szerény megnyilvánulásokból kiderült, az érintettek még nem kezelik kész tényként, hogy helyük lesz valamelyik pekingi járaton. Még akkor sem, ha a már hetekkel ezelőtt kinevezett, az első edzését viszont csak kedden megtartó Hajdu János is elismerte, nem fél senkitől. Igaz, azon nyomban hozzáfűzte, nem is becsül le senkit. Az újdonsült szövetségi kapitány egyébként azt követően kapott szót, hogy Sinka László kilencperces beszéddel vezette fel a nyolcnapos felkészülést. A szövetségi főtitkár mondandójából négy megállapítást érdemes kiemelni:

1. a magyar női válogatott 1996 óta nemhogy szereplője, egyenesen főszereplője a nyári játékoknak

2. a csapattól joggal elvárható, hogy ez a hagyomány ne szakadjon meg

3. az együttest továbbra is szeretik az emberek

4. a nyugodt munkavégzéshez minden feltétel adva van.

Ja, és még egy: ha ne adj’ Isten valami nem stimmelne, a lányok szóljanak Pálinger Katalinnak, aki – csapatkapitányi minőségében – tolmácsolhatja a problémát a vezérkarnak.

Nos, Tata hiába fekszik Baj szomszédságában, semmiféle újabb gondról sincs tudomásunk (a napokban Tomori Zsuzsanna kéz- és Pigniczki Krisztina lábsérülés miatt dőlt ki a sorból). Pálinger Katalinról ugyanakkor jó hírrel szolgálhatunk: a március elsejei nürnbergi Bajnokok Ligája-mérkőzésen bokaszalag-szakadást szenvedő, s emiatt az elmúlt két hétben nem edző kapus újra „munkába állt”, és azt orvosi diploma nélkül is megállapíthattuk, hogy sérülése a múlté. Az elővigyázatosság persze nem árt: az edzés előtt a bokáját úgy bebugyolálták, mint a legértékesebb herendi vázát, s az első nap még egy-két kockázatosabbnak tűnő gyakorlatot is kihagyhatott.

A többieknek ellenben nem volt kegyelem: a Hajdu János, Konkoly Csaba, Imre Vilmos, Bakos István alkotta stáb úgy megdolgoztatta a csapatot, hogy ahhoz képest Isaura rabszolgasorsa leányálom volt. Ennek ellenére csupa mosolygós arcot láttunk a csaknem kétórás foglalkozás közben – a legaranyosabbak a kedvenceiket a pálya egyik sarkából fülig érő szájjal figyelő, egy-egy figura láttán komoly szakmai értekezésbe bocsátkozó konyhás nénik voltak.

Az e heti folytatás: szerdán két edzés, csütörtökön tesztmeccs a Tatabánya férfi ifjúsági csapata ellen, míg pénteken zárt kapus találkozó a Hypóval. Hajdu Jánosra hálátlan feladat vár a következő napokban: a jelenleg 17 tagú keretet hárommal kell csökkentenie a jövő csütörtöki elutazás előtt. Ha valamiért, hát ezért nem irigyeljük a szakvezetőt – de nincs mit tenni, a szabály, az szabály. Különben is: a szent cél tizennégy játékossal is elérhető.