Hármasból ötösbe kapcsoltak

„Három nappal a madridi csoda után a Bayern München úgy játszott, mintha egy másik bolygóról érkezett volna a saját stadionjába” – írta szünetbeli értékelésében a Bayern–Dortmund mérkőzésről a sport1.de internetes portál. Ha prózaibbak szeretnénk lenni, megelégszünk annyival, hogy a bajorok lendületet vettek a madridi finisből (mint ismert, a 115. percben még 1–3ra álltak a Getafe ellen, a hátralévő időben két gólt rúgva mégis bejutottak az UEFA-kupa elődöntőjébe), és kiütötték a velük szombaton a Német Kupa döntőjében újra összeakadó BVB-t. Igazából nem is kellett kilencven perc a teljes K. O.-hoz, mert már a 22. percben 4–0 állt az Allianz Arena eredményjelzőjén. Luca Toni 2 góllal és 1 gólpaszszal, Zé Roberto 1+1-gyel állt, Lukas Podolski meg 32 Bayerngól után talált be végre a tizenhatoson kívülről – ettől kezdve túl sok értelme nem volt a folytatásnak. Hacsak az nem, hogy a tudósító előbányássza a statisztikákat, és kiderítse: a Bayern 1971 novemberében éppen a Dortmund ellen aratta legfölényesebb győzelmét (11–1) a Bundesligában, és kiszámolja: ha a csapat tartja tempóját, ezen az estén 16-ig is eljuthat. Nem jutott el, csak ötig, de a közönség ezzel is maradéktalanul elégedett volt.

A BVB meg – a németek szerint – már csak a Herbergerhatásban bízhat, ami 1954 óta fogalom arrafelé. Akkor a világbajnokságon az NSZK az első, szinte tét nélküli mérkőzését 8:3-ra elveszítette Magyarországgal szemben, hogy aztán a finálét 3:2-re megnyerje. Az ötgólos „tét nélküli” kudarcon már a Dortmund is túljutott...