Mit csinál a „senki földjén álló” csapat a kiesés elől menekülővel szemben? – tette fel a kérdést a www.sport1.de internetes oldal a Hannover–Hansa Rostock mérkőzés beharangozójában. Néhány bajnokságban egyszerű lenne a válasz: „lefeküdne neki”, akár ellenszolgáltatás fejében, akár anélkül. Németországban meg megverte. (Jó, persze a Bundesligában is előfordulnak a finisben hajmeresztő eredmények, de jelzésértékű, hogy itt csak az utolsó két körben kell egyszerre játszaniuk a csapatoknak, míg például Olaszországban az utolsó négyben.)
Megverte, méghozzá Huszti Szabolcs hathatós közreműködésével. Az első, Hanno Balitsch által jegyzett gólban még nem volt benne, a másik kettőben annál inkább. A 47. percben az ő beadása után fejelte ki rosszul a labdát Orestes, amelyet a csereként beszálló Jan Rosenthal 15 méterről a bal sarokba vágott, röviddel a lefújás előtt pedig már „klasszikus” gólpasszt is elkönyvelhetett, Rosenthal az ő szögletéből állította be a végeredményt. A Rostock szinte biztos kieső a vereséggel, míg a Hannover feljött a hetedik helyre, és 46 pontjával eggyel megjavította a 2004–05-ös szezonból származó klubrekordját. A Hannover mellett a Karlsruhe sem tett szívességet egy kiesőjelöltnek, az újonc a Cottbusszal szemben volt jó egy döntetlenre, és itt is egy magyar játékos keze, pardon, lába is benne volt a pontszerzésben. Stefan Buck gólja előtt ugyanis a KSC karmestere, Hajnal Tamás lőtte középre a labdát szabadrúgásból, a csatárnak pedig már csak a kapuba kellett továbbítania. Hajnalnak ez volt a kilencedik gólpassza a szezonban, nála többször, tízszer csak a dortmundi Dédé szolgálta ki társait.