Érzékek birodalma

„Érzéki futballt akarok látni” – adta ki az ukázt a felkészülés kezdetén Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa. Az előkészületi mérkőzések többsége alapján az orosz milliárdosnak aligha kell majd csalódnia, csapata a Lokomotiv Moszkvát (1–1) leszámítva minden ellenfelét kapott gól nélkül verte meg (Kuangcsu 4–0, Csengtu Blades 7–0, Maláj XI 2–0, Milan 5–0), és az olaszok hétszeres BEK-, illetve BL-győztesével szemben időnként gálaelőadást tartott. (Persze ehhez kellett a Milan is, amely nem vette igazán komolyan a meccset, és a posztot tekintve a nevetségesség határát súroló Pirlo, Ambrosini csatársorral állt ki.) Az előző szezonban leginkább a biztonság jellemezte a Chelsea stílusát (minden tétmérkőzést figyelembe véve csupán kétszer rúgott legalább öt gólt az együttes), az új menedzser, Luiz Felipe Scolari érkezésével azonban a góllövésre került a hangsúly.

„A menedzser támadófutballt akar, ami jó. Nekünk, játékosoknak azért, mert mehetünk előre, a nézőknek meg azért, mert jól szórakozhatnak. Az előző idényekben túlságosan is a csapatmunkára figyeltünk, abból indultunk ki, hogy ne kapjunk gólt. Az új idényben minden más lesz – mondta Salomon Kalou, a Chelsea-be 2006 nyarán érkező elefántcsontparti csatár. – Mióta itt vagyok, először játszunk két csatárral. Most mindenki támadni akar, ez lesz a különbség az előző évadok Chelsea-jéhez képest. Mindannyian jobban érezzük magunkat ebben a rendszerben.”

Scolari a „...megvannak a játékosaim a bajnoki címhez és a szórakoztató játékhoz is” mondattal intézte el az új arculatot, amely jelentősen eltér Avram Grant, de még José Mourinho irányvonalától is. Didier Drogba ugyebár társat kapott (hogy kit, azt már nehezebb megmondani…), ám az igazi változás, hogy a szélsőhátvédek bátran felzárkózhatnak az akciókhoz, az öt helyett négy középpályás pedig gyémántalakzatban futballozik – legalábbis papíron. Merthogy az új kulcsembernek tekintett Decóról azt tartják, tizenhatostól tizenhatosig mindenhol felbukkan majd, nem beszélve a portugál érkezésével újra kiviruló Frank Lampardról (az előkészületi meccsek közül hármon is ő vitte el a mezőny legjobbja címet).

„Deco a legjobbat hozza ki Lampardból – mondta a Barcelonától elcsábított irányítóról Graeme Le Saux, a Chelsea egykori játékosa. – Gianfranco Zola óta nem volt olyan játékosa a klubnak, mint Deco. Fizikailag sokkal erősebb, mint gondolnánk, de nem is ez teszi igazán különlegessé, hanem a passzolási sebessége, a labdabiztonsága és az áttekintő képessége. Nem cipeli feleslegesen a labdát, legfeljebb tíz métert, aztán paszszol vagy lő. Scolari bízik benne, ismeri, rengeteg akció megy majd rajta keresztül. Új dimenziót ad a Chelsea játékának.”

„Látványos futballra vagyunk képesek, de ez nem rajtam múlik – szerénykedett a Portóval és a Barcával már BL-t nyerő Deco. – Tudom, az ellenfelek mindig meg akarnak majd állítani minket, ezért már most leszögezem, hogy nem minden mérkőzésünk lesz szemet gyönyörködtető. Továbbra is a győzelem a legfontosabb célunk, de ha lehetőségünk adódik, a küllemre is adunk. És ebben a csapatban nem az a fontos, ki játszik, hanem az, hogy akit kiválasztanak, az jól játsszon.”

A kiválasztással, illetve a helyzet kezelésével lehet a legtöbb baja Scolarinak. Lampard és Deco helye egyértelműnek tűnik a kezdőben, az új rendszerben (már ha az alapesetnek tartott 4–4–2-t tekintjük, nem pedig a brazil tréner által szintén gyakoroltatott 4–3–3-at) fennmaradó két középpályásposztra pedig Michael Ballack, Michael Essien, John Obi Mikel, Joe Cole, Florent Malouda és Shaun WrightPhillips is bejelentkezett. „A kiemelt pozíciókba már megtaláltam az embereimet – árulta el Scolari. – A hitvallásom, hogy néhány játékos köré kell építeni a csapatot, és melléjük megtalálni a kiegészítő embereket. Nem az egyénileg legjobb tizenegy labdarúgó futballozik majd Chelsea-mezben, ez biztos. Játékosaimtól annyit kértem, hogy higgyenek magukban, a többi az én dolgom.”

A hét év után újra klubedzői munkát vállaló Scolari még az újításoknál is merészebb célokat fogalmazott meg. Ha rajta múlik, a híres 1999-es manchesteri Treble (Premier League-, FA-kupa- és Bajnokok Ligája-győzelem) egy év múlva már csak a második legszebb angol menetelés lesz, és a szakíróknak el kell kezdeniük keresni a megfelelő kifejezést a Ligakupa-diadallal bővített mesternégyesre.

„Négy sorozatban indulunk, én meg akarom nyerni mindegyiket, és hiszem, hogy a játékosaim is – jelentette ki Big Phil. – Nehéz lesz, de megvan hozzá a csapatunk. A Chelsea mindent megadott nekem, és én is megpróbálok megadni mindent neki. Különben is ez az edzői sors. Meg kell nyerni mindent, mert akkor nem lehet belekötni a tréner munkájába.”