A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) több mint 100 millió eurós nyeresége után az európai szervezet (UEFA) is bejelentette: jelentős többlettel zárta az előző esztendőt. A koppenhágai kongresszuson David Taylor, az UEFA főtitkára közölte, hogy elsősorban a kontinenstornának köszönhetően 235 milliós plusszal fejeződött be az esztendő, a szövetség bevétele pedig 775 millió euróval, 1925 millióra nőtt.
„Anyagilag jó helyzetben vagyunk, kimondottan a gazdasági válság miatt még nem kellett veszteségeket elkönyvelnünk – jelentette ki Taylor. – Ugyanakkor óvatosak maradunk, mert még sohasem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet, ami tervezhetetlenné teszi a költségvetést is. Legközelebb kétezer-tizenkettőre várunk kisebb növekedést. Akkor a televíziós bevételek lendíthetnek rajtunk.”
Ugyan a vezetők szerint csúcsszinten még nem érte el a futballt a gazdasági válság, de Michel Platini elnök, illetve William Gaillard, az egyik legfontosabb tanácsadó szavaiból az derül ki, már készülnek a rosszabb időkre. És ha ezek bekövetkeznek, már nem lesz igaz Platini Koppenhágában tett kijelentése, amely szerint „…regnálásom alatt semmiféle forradalom sem volt, pedig sokan riogattak vele”.
A már hallott ötletek előtt említsük meg az újakat, amelyek közül talán a profi keretek létszámának 25-ben való maximalizálása tűnik a „legmeredekebbnek”. Gaillard szerint ha a BL-ben ez bevált (az úgynevezett A-listára tényleg ennyien kerülhetnek fel, B-re viszont bármennyi fiatalt rá lehet tenni), szélesebb körben is gond nélkül elterjedhet. A másik nóvum a luxusadó lenne, amelynek lényege, hogy a játékosainak egy meghatározott összeg feletti heti fizetést folyósító klubokra sarcot ró ki az UEFA. (Az ötlet nem ismeretlen, például az NBA-ban és az MLB-ben is működik, utóbbiban tavaly a New York Yankees 22 milliónak megfelelő dollárt fizetett be luxusadó címén.) A javaslatokat jelenleg az európai klubok szövetsége (ECA) és a profi futballisták érdekvédelmi szervezete (FIFpro) teszteli.