„A tabella nem hazudik” – mondta még a Wolfsburg–Bayern München mérkőzés előtt Felix Magath, a hazai csapat edzője. Ha elfogadjuk az állítást, úgy két órával később meg kellett állapítanunk: nyolc körrel a befejezés előtt a Wolfsburg és a Hamburg a két legnagyobb aranyesélyes a Bundesligában. Merthogy a játéknapot első és (holtversenyes) második helyen kezdő két csapat, a Hertha és a Bayern összesen két rúgott és nyolc kapott góllal, két vereséggel és nulla ponttal fejezte be a meccsét.
Nehéz megmondani, melyik együttes kapta a nagyobb pofont, legalábbis jellegét tekintve. Az összkülönbséget tekintve a Bayern viszi a prímet, amely 2002 januárja óta (Schalke 1–5) nem látott verést kapott a vele addig tökéletesen egyformán álló Wolfsburgtól. A Herthát viszont a „magyar rangadón” (hazai oldalon Dárdai Pál, a vendégen pedig Hajnal Tamás játszott elsőrangúan) otthon, a csordultig telt Olimpiai Stadionban győzte le 3–1-re az udvariasan fogalmazva is hullámzóan teljesítő Dortmund. És annyiból is az utóbbi a fájdalmasabb, hogy a Hertha ezzel elveszítette a 22. játéknap óta őrzött első helyét, amelyet mostantól a Wolfsburg foglal el. A „farkasok” legutóbb 2004 novemberében vezették a Bundesligát, az elképesztően kiegyenlített 2008–2009-es szezonban meg a Hoffenheim, a Schalke, a Hamburg, a Leverkusen és a Hertha után ők a hatodik listavezetők. A felsorolásból nem hiányzik senki, a címvédő Bayern ugyanis teljes forduló után még nem állt az élen…
Most semmi esélye sem volt az előzésre. Bár az első félidőben még a gyakran rá jellemző góllal egyenlített (egy perccel Christian Gentner fejese és másodpercekkel a félidő lefújása előtt Luca Toni áttuszkolta a labdát a gólvonalon), a másodikban – elnézést a kifejezésért – megalázták. Csak néhány jellemző momentum: a harmadik wolfsburgi gólt kaputól kapuig tartó, négyhúzásos kontra előzte meg; az ötödiknél Grafite szlalomozott át a teljes védelmen, elhúzta a labdát Michael Rensing előtt, majd sarokkal talált be; a 89. percben Felix Magath (két éve küldték el a Bayerntől, ezért bármilyen kajánság kitelik tőle) vezetőedző Diego Benaglio, André Lenz kapuscserét hajtott végre. Ilyen körülmények után arra lennénk kíváncsiak, mit mond Uli Hoeness, a Bayern menedzsere, aki a meccs előtt nem győzte hangsúlyozni, csapata Wolfsburgban szeretne önbizalmat tankolni a Barcelona elleni, szerdai BL-negyeddöntőre. Most úgy tűnik, még a szombat reggel meglévőnél is kevesebbel léphet pályára a Camp Nouban.
Berlinben is úgy tűnt, az önbizalommal voltak gondok, legalábbis a Herthánál. Hiába állt az élen a csapat, az embernek az volt az érzése, nem hiszi el, hogy meg tudja verni a Borussiát. Ehhez persze kellett néhány átlagon felüli sárga-fekete produkció, mint például Hajnalé. A híradások szerint inkább betegen, mint egészségesen pályára lépő karmester az első gól előtt mesteri labdát tett Alexander Frei elé, aztán pedig jól mozgatta a társaságot. De említhetnénk a Herthának sorozatban a harmadik bajnokiján betaláló Sebastian Kehlt, a tavasszal harmadszor (és megint idegenben) eredményes Nelson Valdezt vagy a 0–1-nél több védést is bemutató Roman Weidenfellert. A berlinieknél egy ilyen teljesítmény sem akadt.