A londoni Birkbeck Egyetem által elvégzett felmérés szerint – melynek keretében mintegy 1500, első és másodosztályú labdarúgót kérdeztek meg Angliában, Skóciában, Görögországban, Szlovéniában, Finnországban, Magyarországon és Romániában – a görögöknél a legkomolyabb probléma a fogadási csalás, amely azonban a bevont országok többségében fellelhető. A napvilágra került esetek számának növekedése ugyanakkor azt jelzi, az illetékesek igyekeznek kezelni a helyzetet.
Görögországban a megkérdezett játékosok 12.8 százaléka állította, hogy az elmúlt évben megkeresték, illetve arra kérték, hogy befolyásolja mérkőzés végeredményét.
Jelenleg az angol bajnokságban a legjobb a helyzet, ott senki nem gondolja, hogy a meccseket nem megengedett módon befolyásolják, illetve senki sem mondta azt, hogy az elmúlt évben ilyen céllal megkeresték volna.
Magyarországon a felmérésben részt vevők 1.6 százaléka jelezte, hogy megpróbálták megkörnyékezni.
A tanulmány biztatónak nevezi a „viszonylagosan alacsony” számot, miként azt is: ugyancsak kevesen gondolják, hogy ténylegesen befolyásoltak találkozókat, illetve hogy nagy számban jelentenék, ha ilyen jellegű megkeresést kapnának.
A FIFPro 2012-ben indított kampányt annak érdekében, hogy a labdarúgókat felkészítse, miként viselkedjenek ezekben a helyzetekben, illetve hogy felkutassa, milyen okok vezetnek a bundázáshoz, a felkínált pénz elfogadásához.
A bundázással és a fogadásokkal kapcsolatban 17 kérdést tettek fel. Ezek között szerepelt, hogy az adott játékos pályára lépett-e valaha olyan mérkőzésen, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy megbundázták, hogy a futballistát ilyen céllal megkeresték-e bármikor is, továbbá hogy van-e bármiféle oka azt hinni, az elmúlt évben akadtak meccsek, amelyeket befolyásoltak.
Görögországban 29 játékos, a megkérdezettek 13.7 százaléka mondta azt, hogy szerepelt megbundázott összecsapáson, és 12.8 százaléknyian jelezték, hogy az elmúlt esztendőben ilyen jellegű megkeresésben volt részük. Hatvannégy százalékuk gondolta, hogy mérkőzéseket befolyásoltak az előző évben a görög bajnokságban.
Utóbbi kiugróan magas szám a többihez képest, mivel Romániában például 13.6, Olaszországban 11.8, Szlovéniában 10.4 és Finnországban 9.2 százaléknyian vélekedtek így.
A felkínált összeg elfogadásának okait firtatva a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy a fizetések, az alkalmazás körülményei, illetve a munkavállalói jogok szerepe meghatározó.
Görögországban a megkérdezett játékosok 12.8 százaléka állította, hogy az elmúlt évben megkeresték, illetve arra kérték, hogy befolyásolja mérkőzés végeredményét.
Jelenleg az angol bajnokságban a legjobb a helyzet, ott senki nem gondolja, hogy a meccseket nem megengedett módon befolyásolják, illetve senki sem mondta azt, hogy az elmúlt évben ilyen céllal megkeresték volna.
Magyarországon a felmérésben részt vevők 1.6 százaléka jelezte, hogy megpróbálták megkörnyékezni.
A tanulmány biztatónak nevezi a „viszonylagosan alacsony” számot, miként azt is: ugyancsak kevesen gondolják, hogy ténylegesen befolyásoltak találkozókat, illetve hogy nagy számban jelentenék, ha ilyen jellegű megkeresést kapnának.
A FIFPro 2012-ben indított kampányt annak érdekében, hogy a labdarúgókat felkészítse, miként viselkedjenek ezekben a helyzetekben, illetve hogy felkutassa, milyen okok vezetnek a bundázáshoz, a felkínált pénz elfogadásához.
A bundázással és a fogadásokkal kapcsolatban 17 kérdést tettek fel. Ezek között szerepelt, hogy az adott játékos pályára lépett-e valaha olyan mérkőzésen, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy megbundázták, hogy a futballistát ilyen céllal megkeresték-e bármikor is, továbbá hogy van-e bármiféle oka azt hinni, az elmúlt évben akadtak meccsek, amelyeket befolyásoltak.
Görögországban 29 játékos, a megkérdezettek 13.7 százaléka mondta azt, hogy szerepelt megbundázott összecsapáson, és 12.8 százaléknyian jelezték, hogy az elmúlt esztendőben ilyen jellegű megkeresésben volt részük. Hatvannégy százalékuk gondolta, hogy mérkőzéseket befolyásoltak az előző évben a görög bajnokságban.
Utóbbi kiugróan magas szám a többihez képest, mivel Romániában például 13.6, Olaszországban 11.8, Szlovéniában 10.4 és Finnországban 9.2 százaléknyian vélekedtek így.
A felkínált összeg elfogadásának okait firtatva a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy a fizetések, az alkalmazás körülményei, illetve a munkavállalói jogok szerepe meghatározó.