Greg Clarke közölte, az FA elnöksége júliusban rendelte meg a hatástanulmányt, amely többek között vizsgálja annak lehetőségét, hogy Anglia egyedül vagy az Egyesült Királyság más országrészei, Skócia, Észak-Írország és Wales oldalán pályázzon, netán mind a négyen együtt.
A legutóbbi jelentős torna az 1996-os Európa-bajnokság volt Angliában, ahol eddig egyszer, 1966-ban rendeztek világbajnokságot. A londoni Wembley Stadion lesz az egyik helyszíne a 2020-as Európa-bajnokságnak, az FA pedig pályázott a 2021-es női Eb rendezésére.
Anglia annak idején indult a 2018-as vb-ért is, de a pályázatot Oroszország nyerte meg. A britek erősen kifogásolták a pályázat menetét, és úgy tudni, most azért fontolgatják az indulást, mert a 2026-os világbajnokság odaítélésénél nagyobb átláthatóságot tapasztaltak a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) részéről. A nyolc év múlva esedékes tornát az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendezi.
David Gill, a FIFA alelnöke júniusban bátorította Angliát, hogy pályázzon – idézte fel a BBC. Mindazonáltal várható, hogy erős közös pályázat érkezik Argentína, Paraguay és Uruguay részéről, ráadásul 2030-ban lesz száz éve annak, hogy utóbbi országban megrendezték az első világbajnokságot.
Greg Clarke egyúttal kizárta annak lehetőségét, hogy Anglia beugrik a 2022-es világbajnokság házigazdája, Katar helyére, ha az emírséget esetleg megfosztják a rendezés jogától az ellene felmerült korrupciós és egyéb vádak miatt. A The Sunday Times című vasárnapi brit lap legutóbbi számában arról írt, hogy a katariak egy titkos művelet keretében hamis információk révén igyekeztek aláásni más országok pályázatát és lejáratni őket. David Triesman, az FA korábbi elnöke pedig azt mondta a lapnak, hogy Anglia elvállalhatná a rendezést.
Clarke azonban hangsúlyozta: a FIFA Katart választotta, kötelességük kivizsgálni a hitelt érdemlő vádakat. Anglia támogatja a konföderációk közötti rotációt a világbajnokságok rendezésében. Ez alapján 2030 előtt nem kerülhet sor európai országra.