A Sporting Clube de Portugal néhány labdarúgója az öltöző felé veszi az irányt a Lisszabon közelében fekvő alcochetei edzőkomplexumban. A többi játékos a pályán készül újabb edzésre. Május 15. van, délután öt felé jár az idő. Két napja ért véget a portugál első osztályú bajnokság, a Primeira Liga utolsó fordulója. A Sporting a harmadik helyen végzett, tíz ponttal a bajnok Porto és hárommal a városi rivális Benfica mögött lemaradva, így tehát nem jutott be a Bajnokok Ligájába. De még nincs minden veszve: az Oroszlánok készülhetnek a néhány nap múlva esedékes Portugál Kupa-döntőre, amelyen az esélytelenebb Desportivo das Aves ellen lépnek pályára. A Desportivo tíz hellyel a Sporting mögött fejezte be a bajnokságot, így a tizenhatszoros kupagyőztes csapatban mindenki oldott hangulatban, de a feladatára koncentrálva készülhet a meccsre.
Egy szempillantás alatt azonban minden megváltozik.
Május 15. mégsem átlagos napként vonul be a Sporting Clube de Portugal történelmébe. Egy ötven tagú, maszkos csoport tör be az edzőpályára. A kezükben forgatott husángokkal és szíjakkal azonnal egyértelművé teszik, hogy nem békés szándékkal jöttek. Érkezésük meglepte a bejáratnál szolgálatot tevő biztonságiakat is, akik alulmaradtak a túlerővel szemben. Mint a ragadozók, biztos léptekkel haladnak prédáik, a játékosok felé.
A dulakodók ordítása, riadt kiáltozás és az épületből kiszűrődő riasztó visítás árasztja el a környéket. A játékosok rémülten rohannak az öltöző felé. Túl későn esett le nekik, hogy a támadás ellenük irányul. Túl későn tudták elreteszelni a bejárati ajtót. Túl késő lett, mire rájöttek, hogy a kapucnis támadók egy része már bent van az épületben.
Ami ezután következett, az a filmvásznak brutalitását idézte...
A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo oldalán, ide kattintva!