A Cruyff-fordulat
Ez volt a futball egyik legkitartóbb rejtélye: miért hagyta ki Johan Cruyff az 1978-as világbajnokságot? Akkoriban úgy szólt a találgatás, hogy a holland zseni az argentin katonai diktatúra elleni tiltakozásul nincs ott a világbajnokságon. De 2008-ban maga Cruyff vetett véget a találgatásoknak. „Barcelonai lakásunkban valaki pisztolyt nyomott a fejemhez, megkötözött feleségem és gyermekeim szeme láttára” – beszélt az 1977-es eseményekről a spanyol rádióban. Ezt követően négy hónapon keresztül felfegyverzett rendőr lakott Cruyffék házában. „Ezek után nem tudtam a vébén játszani.” Elhisszük.
Romário viszonozta a tüzet
1994-ben Romário felkészülése a La Liga és a vb diadalmenetére sajátos recept szerint zajlott: „szellemileg retardáltnak” nevezte Pelét, végignézte apja elrablását, majd a Rio de Janeiró-i alvilággal egyezkedett. Miután apját, Edevairt elrabolták a város Penha negyedének egyik bárjából május 5-én, és hétmillió dollárt követeltek érte, minden brazil és Barcelona-szurkoló lélegzet-visszafojtva figyelt. Johan Cruyff, a Barcelona edzője arra kötelezte, hogy maradjon Spanyolországban (két nap múlva a Real Madrid volt soron), Romário viszont azzal fenyegetőzött, hogy nem játszik a világbajnokságon hazája színeiben. A focirajongó riói gengszterek, akik attól féltek, hogy csapatuk leszerepel a sztár nélkül, elárasztották információkkal a rendőrséget. A 62 éves férfit végül egy rejtekhelyen találták meg, matracokon ült, és egy tv-re hegyeződött a tekintete, amit azért kapott, hogy láthassa, amint fia megszerzi az egyetlen gólt az El Clásicón. Elrablóit letartóztatták, annak ellenére, hogy steaket, sört és cigarettát is biztosítottak számára.
A Los Maniceros vérfürdője
A kolumbiai amatőr futballcsapat, a Los Maniceros tagjai egy barátságos találkozóra igyekeztek 2009 októberében Venezuelába, de balszerencséjükre a határ után a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg forradalmi szervezetének területére tévedtek. A csapatot két héten át tartották fogva a szabadban, különösebb célok nélkül. Fákhoz láncolták, a nyakuknál fogva összekötözték, és rizs-, víz- és tonhaldiétán tartották őket. Tizenkét nap elteltével máshová vitték őket. „Le kellett térdelnünk, majd hat vagy hét sorozatot adtak le ránk. Engem csak egy golyó ért – emlékszik vissza a 12 játékos közül az egyetlen túlélő, a 18 éves Manuel Cortez. – Amikor néhány perc múlva kinyitottam a szemem, egyszerűen nem hittem el, hogy élek.”A Cruyff-fordulat
Ez volt a futball egyik legkitartóbb rejtélye: miért hagyta ki Johan Cruyff az 1978-as világbajnokságot? Akkoriban úgy szólt a találgatás, hogy a holland zseni az argentin katonai diktatúra elleni tiltakozásul nincs ott a világbajnokságon. De 2008-ban maga Cruyff vetett véget a találgatásoknak. „Barcelonai lakásunkban valaki pisztolyt nyomott a fejemhez, megkötözött feleségem és gyermekeim szeme láttára” – beszélt az 1977-es eseményekről a spanyol rádióban. Ezt követően négy hónapon keresztül felfegyverzett rendőr lakott Cruyffék házában. „Ezek után nem tudtam a vébén játszani.” Elhisszük.
Romário viszonozta a tüzet
1994-ben Romário felkészülése a La Liga és a vb diadalmenetére sajátos recept szerint zajlott: „szellemileg retardáltnak” nevezte Pelét, végignézte apja elrablását, majd a Rio de Janeiró-i alvilággal egyezkedett. Miután apját, Edevairt elrabolták a város Penha negyedének egyik bárjából május 5-én, és hétmillió dollárt követeltek érte, minden brazil és Barcelona-szurkoló lélegzet-visszafojtva figyelt. Johan Cruyff, a Barcelona edzője arra kötelezte, hogy maradjon Spanyolországban (két nap múlva a Real Madrid volt soron), Romário viszont azzal fenyegetőzött, hogy nem játszik a világbajnokságon hazája színeiben. A focirajongó riói gengszterek, akik attól féltek, hogy csapatuk leszerepel a sztár nélkül, elárasztották információkkal a rendőrséget. A 62 éves férfit végül egy rejtekhelyen találták meg, matracokon ült, és egy tv-re hegyeződött a tekintete, amit azért kapott, hogy láthassa, amint fia megszerzi az egyetlen gólt az El Clásicón. Elrablóit letartóztatták, annak ellenére, hogy steaket, sört és cigarettát is biztosítottak számára.
A Los Maniceros vérfürdője
A kolumbiai amatőr futballcsapat, a Los Maniceros tagjai egy barátságos találkozóra igyekeztek 2009 októberében Venezuelába, de balszerencséjükre a határ után a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg forradalmi szervezetének területére tévedtek. A csapatot két héten át tartották fogva a szabadban, különösebb célok nélkül. Fákhoz láncolták, a nyakuknál fogva összekötözték, és rizs-, víz- és tonhaldiétán tartották őket. Tizenkét nap elteltével máshová vitték őket. „Le kellett térdelnünk, majd hat vagy hét sorozatot adtak le ránk. Engem csak egy golyó ért – emlékszik vissza a 12 játékos közül az egyetlen túlélő, a 18 éves Manuel Cortez. – Amikor néhány perc múlva kinyitottam a szemem, egyszerűen nem hittem el, hogy élek.”
A teljes cikk elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE kattintva!