FFT: Frusztráló volt kiesni az Atléticóval - Hasselbaink

Ízelítőként részlet a FourFourTwo interjújából:

Vegyesen indult az évezred első évtizede számodra: kiestél az Atlético Madriddal, holott te szerezted a második legtöbb gólt az évben a La Ligában. Hogy jött össze ilyen idény?
Rengeteg negatív energia irányult felém, amikor otthagytam a Leedset, mind a klub, mind a szurkolók felől. Ilyen körülmények között kerültem az Atléticóba, amely már akkor is hatalmas klub volt. Igen, valóban volt nyomás, de élveztem. Az az idény kaotikusra sikerült. Nekem személy szerint jól ment a játék, ám a klub csődközeli helyzetbe került, amiről nem tudtam, amikor aláírtam. Voltak játékosok, akiket ki sem fizettek már egy ideje. Jesús Gil elnök börtönbe került. Sok minden ment a háttérben, emiatt veszítettünk el számos meccset, bizonyos csapattársakat már nem is érdekelt az egész. Nehéz volt elfogadnunk, hogy kiestünk, mert nagyon jó játékosok is voltak a csapatban, köztük Rubén Baraja, Kiko vagy Juan Carlos Valerón. Szereztünk gólokat, de engedtünk is be. Elég frusztráló helyzet volt.

A Premier League gólkirálya lettél 2000–2001-ben. Akkor voltál a csúcson?
Igen, akkor élveztem pályafutásom legszebb futballját, de azért mentem a Chelsea-be, mert bajnok akartam lenni. Az Aranycipő szép elismerés volt, azonban a legszebb egy érem lett volna, és az nem jött össze.

Kiváló párost alkottál Eidur Gudjohnsennel. Magától jött, vagy edzői inspirációra?
Magától jött, ha esetleg Ranieri azt mondaná, hogy tőle indult, nem volna igaz. Gyakoroltunk is, de nagyon értettük egymást. Az a legszebb az egészben, hogy volt benne valami, ami bennem nem, és fordítva. Aki azt állítja, hogy ez csak a jó edzések miatt volt, az hülyeségeket beszél.

Miért a Cardiffot választottad a Leicester helyett 2007-ben? A Leicester végül kiesett a League One-ba, úgyhogy lehet, hogy nem is volt rossz döntés.
Pontosan így van! A vezetőedző, Martin Allen szemmel láthatóan nem akart engem. Beszéltem vele, mielőtt nemet mondott, furcsa kérdéseket tett fel, de nem kellettem neki.

Eljutottál a 2008-as FA-kupa-döntőbe, majd visszavonultál. Mindig is így tervezted?
Az volt az utolsó mérkőzésem, de ezt még nem tudtam előtte. Lett volna még egy évem Cardiffban, ám a klubnak anyagi problémái támadtak. Nem találtam mást, és harminchat évesen úgy döntöttem, hogy elég volt.
Ízelítőként részlet a FourFourTwo interjújából:

Vegyesen indult az évezred első évtizede számodra: kiestél az Atlético Madriddal, holott te szerezted a második legtöbb gólt az évben a La Ligában. Hogy jött össze ilyen idény?
Rengeteg negatív energia irányult felém, amikor otthagytam a Leedset, mind a klub, mind a szurkolók felől. Ilyen körülmények között kerültem az Atléticóba, amely már akkor is hatalmas klub volt. Igen, valóban volt nyomás, de élveztem. Az az idény kaotikusra sikerült. Nekem személy szerint jól ment a játék, ám a klub csődközeli helyzetbe került, amiről nem tudtam, amikor aláírtam. Voltak játékosok, akiket ki sem fizettek már egy ideje. Jesús Gil elnök börtönbe került. Sok minden ment a háttérben, emiatt veszítettünk el számos meccset, bizonyos csapattársakat már nem is érdekelt az egész. Nehéz volt elfogadnunk, hogy kiestünk, mert nagyon jó játékosok is voltak a csapatban, köztük Rubén Baraja, Kiko vagy Juan Carlos Valerón. Szereztünk gólokat, de engedtünk is be. Elég frusztráló helyzet volt.

A Premier League gólkirálya lettél 2000–2001-ben. Akkor voltál a csúcson?
Igen, akkor élveztem pályafutásom legszebb futballját, de azért mentem a Chelsea-be, mert bajnok akartam lenni. Az Aranycipő szép elismerés volt, azonban a legszebb egy érem lett volna, és az nem jött össze.

Kiváló párost alkottál Eidur Gudjohnsennel. Magától jött, vagy edzői inspirációra?
Magától jött, ha esetleg Ranieri azt mondaná, hogy tőle indult, nem volna igaz. Gyakoroltunk is, de nagyon értettük egymást. Az a legszebb az egészben, hogy volt benne valami, ami bennem nem, és fordítva. Aki azt állítja, hogy ez csak a jó edzések miatt volt, az hülyeségeket beszél.

Miért a Cardiffot választottad a Leicester helyett 2007-ben? A Leicester végül kiesett a League One-ba, úgyhogy lehet, hogy nem is volt rossz döntés.
Pontosan így van! A vezetőedző, Martin Allen szemmel láthatóan nem akart engem. Beszéltem vele, mielőtt nemet mondott, furcsa kérdéseket tett fel, de nem kellettem neki.

Eljutottál a 2008-as FA-kupa-döntőbe, majd visszavonultál. Mindig is így tervezted?
Az volt az utolsó mérkőzésem, de ezt még nem tudtam előtte. Lett volna még egy évem Cardiffban, ám a klubnak anyagi problémái támadtak. Nem találtam mást, és harminchat évesen úgy döntöttem, hogy elég volt.

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!