FFT: Talán a Jóisten akarta, hogy elégedjünk meg a vébébronzzal – Robert Jarni

Ízelítő a nagyinterjúból:

– Kitől tanult legtöbbet a pályafutása során? (Boldiezzar23, e-mail)
– Marcello Lippitől és Luis Aragonéstól. Lippi tökéletesen kezelte a világsztárokat, Baggiót, Viallit, Ravanellit, Contét, Sousát. Hihetetlenül aprólékosan kimunkált edzéstervei voltak. Luis Aragonés emberileg fantasztikus: ha bármelyik korábbi csapatánál megkérdezik a keret „huszonötödik játékosát”, hogy ki pályafutása legjobb edzője, biztos, hogy Aragonést mondja. Elképesztő személyiség, rengeteget beszélgettünk, ő tanított meg arra, hogy a futballistának sohasem szabad hazudni. Az edző mondja meg a játékosának, hogy mi a terve vele, számít-e rá, mindezt egyenesen, őszintén, határozottan. Elveszíted, ha megérzi, hogy nem mondasz neki igazat, vagy akár csak elferdíted a tényeket.

– Melyik volt a pályafutása legfontosabb gólja? (Róbert, sms)
– A németek elleni az 1998-as vébén. Jobbkor nem is jöhetett volna: az első félidő utolsó percében szereztem. Előtte az 1996-os Európa-bajnokságon kikaptunk a németektől. Dolgozott bennünk a revánsvágy, mert jogtalanul veszítettünk ellenük. A győzelmünk után tudtuk meg, hogy a vébék történetében még sohasem kapott ki három-nullára a német válogatott. Hogy mi volt az öltőzőben? Delírium! (FFT: És a szünetben?) Blazevic kérte, hogy továbbra is nagyon figyeljünk mindenre. A németeknek a mérkőzés elején volt két nagy helyzetük, amit csak nagy bravúrral védett a kapusunk. Hiába játszottunk több mint egy félidőt emberelőnyben, ezzel sem lett könnyebb, mert köztudott, hogy a németek tíz emberrel is veszélyesek. Végül sikerült nyernünk.

– Ki a horvát Puskás Ferenc? (Lorum22, e-mail)
– Nehéz lenne kiemelni bárkit is, annyi világklasszisunk volt. Ha a kosárlabdára vonatkozna a kérdés, akkor egyértelmű: Drazen Petrovic.

– Irigylésre méltó a pályafutása. Mégis: van esetleg hiányérzete? (Kerekes Balázs, sms)
– Igen, elmentem a Juventusból, majd a Juve a következő évben megnyerte a Bajnokok Ligáját. A Real Madridban pont akkor futballoztam, amikor éppen nem nyert BL-t. Egyébként teljesen rendben volt minden.

– Amikor 1998-ban a világbajnoki negyeddöntőben három-nullára legyőzték a németeket és gólt rúgott, átfutott az agyán, hogy akár meg is nyerhetik a világbajnokságot? (Szakály Ferenc, játékosügynök)
– Akkor voltunk a csúcson. Minden leg-leg-leg volt, tehát felvetődött, hogy akár megnyerhetjük a vébét. Lehet, hogy a Jóisten közbeszólt: „Horvátok, elégedjetek meg a harmadik hellyel!”. A bronzmeccsen a legjobb csapat, Hollandia ellen játszottunk. Arra hajtottunk, hogy ne kapjunk sok gólt. Aztán mégis elértük a célunkat, és miénk lett a bronzérem. Ez is bizonyítja: ha valamit nagyon akarsz, azt előbb-utóbb eléred. Nekünk sikerült.

A Robert Jarnival készült teljes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA!