„Hálát adok a sportnak, hogy megtanított küzdeni, aminek az életben azóta annyi hasznát láttam. A sportolás megedzett testben-lélekben, megtanított a gondok leküzdésére, szívembe írta, hogy sohasem szabad csüggedni. Igazi életharcossá nevelt” – olvassuk az Első gól című könyv 83. oldalán, és ha a Borbás Gáspár életéről szóló portrékötetet klasszikus sportkönyvként értelmeznénk, akár tekinthetnénk a jeles labdarúgótól vett magvas idézetet az esszenciális üzenetnek. A szerző, a Válasz Online újságírójaként és alapítójaként ismert Borbás Barna azonban nem hagyományos sportkönyvet írt dédapjáról, az egykori FTC- és MAC-csatárról, aki – mint a cím jó témaérzékkel kiemeli – a magyar válogatott történetének legelső gólját jegyezte.
Érdekes felfedezést jelent a századelő szabadkőműves és labdarúgó körei közötti összefonódás, kevéssé ismert tény, hogy – a Corvin Mátyás páholyhoz tartozó Borbás Gáspár mellett – az FTC vezetői közül Springer Ferenc első elnök (Pátria páholy) és Malaky János sporttelep-igazgató (Haladás páholy) is tagja volt a titkos társaságoknak. Különösen izgalmas adalékkal szolgál a hazai futballősatyák szellemiségének megértéséhez, hogy a Magyar Labdarúgók Szövetsége alapítói közül Hajós Alfréd (Progressio páholy), a Postás SE csapatát képviselő Klebelsberg Géza (Resurrexit páholy), a 33 FC együttesét vezető Hochstein Rezső (Galilei páholy) és a Budapesti Atlétikai Klubból érkező ifj. Stielly Gyula (Stella Orientalis páholy) egyaránt szabadkőműves volt.
Sporttörténeti kuriózum, hogy Borbás dr. – a sportág első jogász végzettségű hazai képviselője – 1912. május 30-án a Tottenham színeiben lépett pályára Budapesten az olimpiai kombinált csapatként szereplő honfitársai ellen, a végül 4:3-as győzelmet arató vendégcsapat sérülés miatt kiesett balszélsőjét pótolták szokatlan módon az ellenfél játékosával. Utóbbi, a könyvben mindössze három bekezdésben kifejtett epizód jelzi, hogy mennyi exkluzív tartalom kerülhet napvilágra egy szépen felfejtett egyéni pályafutás és életút taglalása során.
Vili hiába tapsolt nekünk – könyv az 1966-os labdarúgó-világbajnokságról |
Hiánypótló könyv jelent meg a Közép-európai Kupáról |
A tartalmilag „vastagabb” rész ugyanakkor az aktív játékoskorszak utáni időszak, amelyből megismerhetjük Borbás Gáspárt, Budapest tiszti alügyészét, Bajcsy-Zsilinszky Endre követőjét és a második világháborús zsidómentőt, aki mások mellett Teller Ede családjának is segített a vészkorszakban. A könyv egyik legérdekesebb „fogása” a Kecskemétről Budapestre költöztetett, és a mai József Attila Gimnázium épületében működtetett honvéd csapatkórházban bújtatott zsidók köszönőlevelének pontos dokumentációja, az 1945. február 13-án kelt iratban a volt futballistának is hálát mondanak. Bár a „dédapakönyv” vállaltan történészi távolságtartással íródott, nem maradhatnak ki belőle a családi bennfentes emlékek sem, sőt a szívbemarkoló lezárás is egy súlyos drámára utal: az 1976-ban, 92 évesen elhunyt sportember özvegye nehezen viselte a magányt, visszatérő álma volt, hogy halott férje fázik, takarót kér tőle. Az elegáns fekete ruhába öltözött asszonyra 1978 őszén találtak rá konyhájában, kinyitott gázcsapnál, keze ügyében egy takaróval.
(Borbás Barna: Első gól – Borbás Gáspár élete, Válasz könyvek, 2023)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. május 6-i lapszámában jelent meg.)