Harmincéves a Bosman-szabály; Gálaesttel ünnepel a MOB

A NEMZETI SPORT HÉTFŐI SZÁMÁBÓL AJÁNLJUK:

Harminc éve már, hogy a közepes képességű belga labdarúgó, Jean-Marc Bosman – miután 1990-ben nem tudott átszerződni az RFC Liege-ből a francia Dunkerque-be – 1993-ban elindította a pert, amelynek végén az Európai Bíróság 1995. december 15-én hozott döntése gyökeresen átírta a futball fejlődését, megváltoztatta a sportág alapvető gazdasági működését és teljesen új alapokra helyezte a klubok és a játékosok relációit. A határozat lényege: az Európai Unió alapokmányának szabad munkavállalásról szóló 48. cikkelyét a futballban is érvényesíteni kell, a labdarúgókra ugyanazok a munkavállalási jogszabályok érvényesek, mint a bármi mással foglalkozókra. Felnőtt két generáció, amelynek teljesen természetes, ha egy csapatban egyszerre tizenegy különböző nemzetiségű játékos van a pályán – sokan azonban visszasírják a Bosman előtti időket.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság meghívására Lausanne-ban rendezték meg a 14. olimpiai csúcsértekezletet, amely megerősítette a politikai beavatkozástól mentes sportoláshoz való alapvető jogot.   Az értekezlet úgy foglalt állást, hogy az olimpiai mozgalom politikai semlegessége alapvető fontosságú, mivel ez biztosítja, hogy világszerte politikai beavatkozás nélkül férhessen hozzá mindenki a sporthoz és versenyezhessen. Ugyanakkor a résztvevők hangsúlyozták, hogy a politikai semlegesség fogalmának pontosabb meghatározása és gyakorlati alkalmazása további tisztázást igényel, amelyet a NOB illetékes munkacsoportja végez el. Az olimpiai csúcsértekezlet támogatta a NOB végrehajtó bizottságának azon ajánlását, miszerint az orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező ifjúsági sportolók számára ne legyenek további korlátozások a nemzetközi ifjúsági versenyeken való részvételben.

A lovaglás az 1900-as játékokon Párizsban került a programba, ezt követően 1912-ben tért vissza. A magyar lovasok 1928-ban Amszterdamban mutatkoztak be. Platthy József 1936-ban Berlinben nem mindennapi bravúrral állhatott a dobogóra a díjugratás egyéni számában. Ha nem is lovon született, családja (nagybirtokosok, tíz gyerekkel) vidéki hátterének köszönhetően már négy-öt éves korában felült a lóra, bár ekkor még főleg szőrén ülte meg. 1923-ban vett részt először nyilvános díjugratóversenyen, egyik legjelentősebb nemzetközi sikerét 1934-ben érte el, amikor az Európában legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságon két első díjat nyert, és ő lett a legeredményesebb versenyző. Az olimpiára eredetileg Gergely vitéz nevű lovával készült, ám nem sokkal a játékok előtt Gergely vitéz kimúlt, ekkor került Sellő a képbe, amely Gömbös Gyula miniszterelnök tulajdonában állt. Írásunk Platthy Józsefről Népsport mellékletünkben.

A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!