Filmeknél, sorozatoknál általánosság, hogy ez első részek mindig a legjobbak. A későbbi folytatásoknál azt érzi az ember, hogy ez már nem az igazi, valami megváltozott, az előző jobb volt, stb. A sportban ez nem így van. A szurkoló minden sikersztorinak hasonlóan tud örülni, legyen az egy Championship bajnoki cím, egy biztos bentmaradást érő pontszám elérése vagy akár egy szezonon belül már a második bravúr sorozat.
Az idei kiírás a Newcastle United számára egy 11 meccsből álló veretlenségi sorozattal indult, amire minden szurkoló elismerően csettintett. Pedig akkor még nem tudtuk, hogy a tavasz még érdekesebb lehet…
A 11 veretlen meccset 6 nyeretlen követte. Utána legyőztük ugyan az gyenge formában lévő Bolton-t, de jött a Pool elleni idegenbeli vereség. Szerencsére a csapat nem zuhant össze, és szép sormintát produkált: 2 győzelem, 1 vereség, 2 győzelem 1 vereség, 2 döntetlen 1 vereség. A három vereség három london-i csapat ellen sikerült. Kettő (Spurs, Fulham) nagyon csúnya volt a bekapott 5-5 gól miatt, a harmadik, Arsenal elleni pedig azért, mert egy hajszálon múlott a döntetlen.
Viszont ezután kezdődött az új történet. A március 12-i Arsenal elleni vereség óta zsinórban 6 meccset nyert a csapat, ráadásul 13 rúgott gól mellé mindössze egyet kaptak (ott sem a WBA briliáns támadójátéka, hanem egy Williamson baki játszott főszerepet). Mindez már csak annak ismeretében is szenzáció, hogy a hátvédsor a Newcastle leggyengébb pontja idén. A játék sokszor hagyott kívánnivalót maga után, de az eredmények jönnek, és ez a legfontosabb.
Legmerészebb álmainkban a bajnokság lezárásakor egy 10 meccses győzelmi sorozat szerepel, de már egy 10 meccses veretlenségi sorozat is PL történelem lenne, abból a szempontból, hogy nem hiszem, hogy volt olyan csapat, amely 11 meccses veretlenséggel kezdte, és 10 meccses veretlenséggel zárta volna a szezont. Nyilván a veretlenül bajnokságot nyerő Arsenal-on kívül, de hát ott ez evidens.
Persze ne szaladjunk előre. Íme a hátralévő 4 meccs dióhéjban. Az biztos, hogy mind egyik kék, és kőkemény lesz.
Mindjárt ott van elsőként a Wigan. A JJB stadionban a Manchester United és az Arsenal is megégette magát, amivel kicsit jobb lett a kék-fehérek helyzete, de 34 pontjukkal még kieshetnek. A fenti két meccs bizonyítja, hogy Roberto Martinez fiai eléggé felszívják magukat a táblázat elején szereplő csapatok ellen, és ebbe a halmazba – milyen jó leírni – a Newcastle is beletartozik.
Utánuk következik a Chelsea. Szintén idegenben, és idén a london-i túrák nem voltak kellemesek… Az, hogy ők milyen hangulatban, és főleg milyen kerettel fogadják a csapatot azon is múlik, hogy holnap mit alkotnak a Barca ellen. Abban biztos vagyok, hogy egy esetleges BL döntőbe jutás esetén nem a legerősebb összeállításban játsszák le a hátralévő bajnokikat. Ebből jól és rosszul is ki lehet jönni. Jól, ha az ellenfél fejben nincs a pályán, és csak le akarja tudni a hátralévő meccseket, és rosszul, ha a cseresor felszántja a pályát, hogy bizonyítson. Jön egy Kalou, vagy egy Lukaku és meg akarja váltani a világot…
Harmadik a sorban az egyetlen hazai találkozó, a bajnokesélyes Manchester City ellen.
Itt is rendkívül fontosak a körülmények. Leginkább az, hogy az előző fordulóban mit játszik egymással a két manchester-i csapat. Ha a United nyer, akkor egy letaglózott, valószínűleg ezüstérmes City utazik északra, ami azért sokkal jobb, mintha még a bajnoki cím ott lebegne a szemük előtt…
Persze a baba-kékek mindenféleképpen a legjobbak a felsoroltak közül, és azon a meccsen haza pálya ide vagy oda, jól fizet majd a bukiknál a Newcastle győzelem...
Végül pedig a záró meccs Liverpool kék felében, a mindig küzdő, soha fel nem adó Everton ellen. Az sem lesz egy sétamenet, kiindulva akár csak a United elleni hétvégi 4-4-ből.
Szóval a 6 meccses győzelmi sorozat tükrében is reálisan a következő 4 meccsből én személy szerint 1 győzelmet, 2 döntetlent és 1 vereséget saccolok, de hogy melyik eredmény melyik találkozón születik annak nem vállalkoznék a megtippelésére. Gyorsan hozzáteszem, a srácok idén már eddig is sokszor rám cáfoltak, nem sértődöm meg, ha ezúttal is kellemesen kell csalódnom bennük.
Mindenesetre idén a második sorozat már most jobb, mint az első volt, még akkor is, ha esetleg a következő meccsen véget ér. Ebből a 6 meccsből kiderült, hogy a csapatban van tartás, tudnak küzdeni egymásért. Ha nem jön ki a lépés, és vért kell izzadni a győzelemért, az sem akadály.
A védelem hiányosságai egymás segítésével, valamint egy TOP kapussal pótolhatók, a középpálya magabiztos, a Ba - Cissé - Ben Arfa támadósor pedig egyszerűen briliáns.
Remélhetőleg Demba Ba csak a „kihívásra vár” és legkésőbb a Chelsea és a Man.City ellen megtalálja a góllövő csukát. Emellett a cseresor is teszi a dolgát, elég csak a szezonban a keret legnagyobb fejlődését produkáló James Perch-et említeni.
A Stoke elleni meccs harmadik gólja után a kommentátor csak annyit mondott:
„Champions League football!”
Még négy meccs, és kiderül. Alig várjuk!
Mark29