Népsport: így nem nyert olimpiát Hajós Alfréd öccse

A görögök hihetetlenül lelkesek voltak az újkori olimpiák beindítása után, és az első, 1896-os játékok tizedik évfordulóján ismét rendeztek egyet – csak éppen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság még úgy sem lelkesedett az ötletért, hogy előtte az 1900-as és az 1904-es rendezvény maga volt a csőd.

Az 1900-as párizsi belefulladt a világkiállításba, és több mint öt hónapig tartott, az 1904-es St. Louis-i pedig ugyancsak borzalmasan hosszú volt, szintén egy világkiállítás mellékrendezvényeként bonyolították le, a szervezésről utólag jobb nem is beszélni, és mindössze 13 ország vett rajta részt.

Coubertin báró tudta, hogy bajban van az olimpia, viszont (miközben ekkor már nemcsak alapító atyaként, hanem NOB-elnökként is dolgozott) hallani sem akart arról, hogy Athénba vissza-vissza járjon édes gyermeke, és 1910-re már megfúrta a folytatást.

IDŐKÖZI (PÁNHELLÉN) NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK

IDŐKÖZI (PÁNHELLÉN) NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK Helyszín: Athén Időpont: 1906. április 22.–május 2. Résztvevő országok száma: 20 Résztvevő sportolók száma: 854 (848 férfi, 6 nő) Magyar sportolók száma: 35 (7 sportágban) Sportágak száma: 13 Aranyérmek száma: 83

De ettől még az 1906-os multisportesemény egyértelmű sikerének sokat köszönhet a mozgalom, a görög főváros vitán felül mérföldkő lett. Eleve csupán 11 napig tartott, vagyis kezelhető és átlátható volt, amolyan mentőöv a féltékény Coubertinnek és körének is.

Számos ma is létező olimpiai hagyomány itt jelent meg először. Például a sportolók bevonulása nemzetenként a zászlajuk mögött az első ízben önálló eseményként lebonyolított nyitóünnepségen, a záróünnepség intézményének kitalálása (hatezer iskolás szerepelt rajta), a Zappeionban berendezett kezdetleges olimpiai falu és a győztesek nemzeti zászlajának felvonása az eredményhirdetésnél. Ebből is kitűnik, hogy gyakorlatilag a görög fővároshoz és 1906-hoz köthető a modern olimpia ceremoniális formájának megszületése.

Az atlétikai versenyeken, a Panathinaiko-stadionban vadonatúj szám volt a gerelyhajítás és az ötpróba (amelyben mindjárt Mudin István ezüstérmet is szerzett). Ray Ewry, a „gumiember”, a helyből ugrások királya távolban és magasban megvédte címeit, és nyolc olimpiai aranynál járt — 1908-ban tíznél zárt, ha 1906-ot rendes olimpiának vesszük, rekordját csak 2008-ban múlta felül Michael Phelps.

Az ugyancsak amerikai Paul Pilgrim megnyerte a 400 és 800 métert is — ez legközelebb csak hetven évvel később Alberto Juantorenának sikerült. A kanadai Billy Sherring, a maratoni futás győztese olyan komolyan vette a számot, hogy két hónapot Görögországban készült, az utolsó körön személyesen a görög király kisebbik fia, György herceg kísérte.

Peter O’Connor, a hármasugrás aranyérmese az olimpiatörténet első politikai demonstrációjaként kitűzte az ír zászlót az eredményhirdetésnél – tiltakozásul, miután brit színekben kellett indulnia… Finnország először vett részt az „olimpián”, és a görög stílusú diszkoszvetésben Verner Järvinen rögtön aranyat nyert.

A résztvevő országok közül mindössze az egyiptomiak és a törökök (Oszmán Birodalom) nem szereztek érmet, a labdarúgótornán indult és ezüstérmes lett Szmirna válogatottja – soraiban angol, francia és örmény játékosokkal… De evezésben a kormányos kétpárban is görög kormányosi segédlettel nyert egy belga duó.

Magyarország továbbra is ott maradt a sportnagyhatalmak sorában, hiszen hét sportágban vett részt, és tíz éremmel jelezte, hogy számolni kell vele. A St. Louisban duplázó Halmay Zoltán 100 gyorson ezúttal csak második lett, viszont utolsó emberként aranyig vitte a 4x250 méteres gyorsváltót, amelyben előtte Ónody Lajos, Hajós Henrik és Kiss Géza úszott. Igen, egy újabb Hajós, az 1896-ban történelmi duplát teljesítő Alfréd öccse, a nála nyolc évvel fiatalabb Henrik, aki 1896-ban mindössze tízéves volt, amikor híres bátyja nemzeti hősként hazatért Athénból.

Másik bajnoki címünket 3000 méteres gyaloglásban Sztantics György nyerte meg, de atlétikában további négy érmet szereztek a mieink, akik kötélmászásban, birkózásban – és első ízben kardvívásban (a háromtalálatos versenyben az 1908-ban és 1912-ben is a győztes csapat tagjaként vívó Tóth Péter) is értékes helyezéseket tudtak felmutatni.

Hiába száműzte az olimpizmus a játékok sorából az 1906-ost, a sporttörténészek nagy része ma is úgy véli, ez az olimpia mentette meg az egész mozgalmat.

1908-ban Londonban már tanultak a korábbi hibákból, és miután az 1906-os athéni rendezvény nem kapott hivatalos sorszámát, a IV. Nyári Olimpiai Játékok már tényleg kezdett hasonlítani arra, amilyennek a köztes olimpia ügyében meghátráló Coubertin báró megálmodta.

A második athéni játékokat meg kisatírozta a NOB-történetből, a görögök hiába próbálkoztak, az első világháború végképp elfújta a renitens gondolatot. Legközelebb csak 2004-ben bízta rájuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiát.

Az igazit. De jellemző módon azt sem a centenáriumra, hiszen 1996-ban a Coca-Cola és Atlanta többet nyomott a latban a hagyománynál.