Karlsruhei premierek

Az amatőrök között világbajnoki címig jutó Madár és a jegyzett eredményekkel csak a profik között rendelkező, legutóbb Dariusz Michalczewskit legyőző latin-amerikai január 17-én Karlsruhéban találkozik – jelentették be az esemény első hivatalos sajtótájékoztatóján. A már említetten kívül még egy vb-címmérkőzés szerepel a programban, Regina Halmich 33. alkalommal próbálja megvédeni a WIBF (Női Nemzetközi Bokszszövetség) légsúlyú koronáját, igaz, az ő ellenfele egyelőre nem ismert.
"Nem volt túl nagy felhajtás, nekem is csak annyi feladatom volt, hogy pár mondatban elmondjam, mit tudok Gonzálezről, mire kell vigyáznom ellene – mesélte a sajtótájékoztatóról interkontinentális bajnokunk. – Nekik sem tudtam mást mondani, mint azt, hogy González magas, kellemetlen stílusú, kiszámíthatatlan bunyós, aki minden helyzetből üt, elsősorban felütéseket. Ezekből Dariusz is sokat beszedett, erre oda kell figyelnem. Tudom róla, hogy mélyre hajol, nehéz eltalálni, nem nyújt biztos célpontot, de én is vagyok olyan képzett, mint ő, ráadásul gyorsabb vagyok nála, és ez döntő különbség lehet. Ha megvalósítom, amit elterveztem, illetve amit edzőmmel, Fritz Sdunekkel megbeszélünk, és ha azt bokszolom, amit tudok, akkor meg tudom verni, sőt megverem.”
Erdei elbeszélése szerint az Universum Box-Promotion vezérkarából Klaus-Peter Kohl tulajdonos és Peter Hanraths gazdasági igazgató sem képviseltette magát, a klub részéről a vezetők közül mindössze a technikai főnök, Jean-Michel Nartz tette tiszteletét a városban. Persze, az újságírókat ez nem igazán érdekelte, ők a helyi kedvenccel, Regina Halmichhal foglalkoztak. "Azon lovagoltak, hogy ez Regina otthona, és mekkora szenzáció a hazai közönség előtti fellépése. Annak is örültek, hogy ismét Universum-gála lesz a városban, ilyenre hat éve nem volt példa. Biztos nagy lesz majd a felhajtás januárban” – mondta Erdei, aki életében először bokszol majd Karlsruhéban, ahol az ötezer férőhelyes dm-arénában vívják majd a meccseket.
A magyar öklözőhöz hasonlóan González sem bunyózott még Karlsruhéban, sőt, neki mindössze a második németországi fellépése következik. Az első ugyebár a Michalczewski elleni diadala volt (október 18., Hamburg), amely egyúttal karrierje második világbajnoki címmérkőzése is volt. González ezzel a találkozóval robbant be a világelitbe, korábban legfeljebb arról volt ismert, hogy végigállta a Roy Jones Junior elleni meccsét. Az amerikaival 2001. július 28-án a Los Angeles-i STAPLES Centerben párbajozott, a tét pedig az IBF (Nemzetközi Bokszszövetség), a WBA (Bokszvilágszövetség), a WBC (Bokszvilágtanács), az IBO (Nemzetközi Bokszszervezet), az IBA (Nemzetközi Bokszszövetség) és a WBF (Boksz-világalapítvány) félnehézsúlyú koronája volt. Jones végig uralta a meccset, és ez látszott a pontozói lapokon is, a bírák 119:106, 119:106 és 118:107 arányban adták neki a
meccset.
A profikarrierjét 1997-ben kezdő González (első meccsén pontozással verte meg Alex Federovot) a súlycsoport nagyágyúi közül kevéssel találkozott, ugyanakkor a statisztikai lapján sokkal több ismert név szerepel, mint Erdeién. A mexikói küzdött már a szintén universumos Thomas Ulrichot legyőző Glencoffe Johnsonnal (pontozásos győzelem 10 menetben), a Mr. K. O. becenévre hallható, a cirkálósúlyúak között vb-címmeccset is vívó Julian Letterlough-val (p. gy. 12 m-ben), valamint a több mint 100 meccsel büszkélkedő Tony Menefee-vel (T. K. O. gy. a 4. m-ben).
Az eredménylista, illetve a világranglistán elfoglalt helyezés (az egyik internetes szaklap rangsorában González a harmadik, Erdei a tizenötödik), no meg a magyar öklöző saját véleménye alapján is a kihívó szállhat ringbe kevesebb eséllyel, ugyanakkor Erdei tudja, ez élete esélye. És ahogyan ő fogalmazott, "az ember mindent megtesz a saját életéért”.