Összeilletlenség – Szeli Mátyás jegyzete

David Amoyal futballszakíró a Twitteren remekül foglalta össze a szombaton kirúgott Maurizio Sarri Juventusnál eltöltött évének esszenciáját: „A kinevezése meglepőbb volt, mint a menesztése.”

Szó sincs róla, hogy Sarri nem jó edző, egyszerűen rossz ember volt rossz helyen. A hatvanegy esztendős szakembernek van egy koncepciója arról, csapatainak hogyan kellene futballozniuk. Ha nem kapja meg az ennek megfelelő játékosokat, elképzeléseit nehezen tudja érvényesíteni, onnantól kezdve pedig válaszút előtt áll: vagy teljesen feladja az elveit, netán a végletekig erőlteti őket, vagy próbál valamiféle arany középutat találni, de azzal meg lehet, hogy egyik irányba sem indul el igazán. Talán ez lett a vége, és ez is szerepet játszott abban, hogy az egész idény döcögős volt, ami a futballistákat is elbizonytalaníthatta; Sarrinak pedig korábban nem kellett ekkora egókat kezelnie, és vélhetően olyan sztárfutballistája sem volt, akihez olyan mértékben kellett alkalmazkodnia, mint Cristiano Ronaldóhoz.

Az erősödő, ám a hajrában botladozó hazai riválisok nyomása ellenére, ha nem is könnyen, a bajnoki cím azért meglett. Nem tudom, mennyire helytálló a sportolói dinasztiák kapcsán említett tétel, amely szerint könnyebb feljutni a csúcsra, mint ott maradni, de a Juventus otthon már annyi ideje van a „hegytetőn”, hogy az már természetes állapotnak tűnik. Gondoljunk bele, milyen fogadtatása volt a Liverpool bajnoki címének és milyen a Juventusénak. A torinóiaké mintha sokaknál lábjegyzet, kötelező minimum lett volna, a Liverpoolnál meg az sem járt súlyos következményekkel, hogy címvédőként szintén a nyolcaddöntőben esett ki a Bajnokok Ligájából. Ez is mutatja, hogy egy-egy trófea, vereség, győzelem kapcsán nagyon fontos, milyen kontextusban vizsgáljuk. A Poolnál a harminc év kihagyás egyre értékesebbé tette a bajnoki címet, a Juventus egyeduralmának pedig az lett az eredménye, hogy a Bajnokok Ligája-elsőség vált az elsődleges céllá, a hőn áhított Szent Grállá.

Ennek tükrében sokkal nagyobb csapást jelentett egy gyengébbnek tartott ellenféllel szembeni búcsú, és súlyosabb következményei is lettek. Jelesül Sarri menesztése, ami minden vele kapcsolatos szimpátiám ellenére a helyes döntés volt. Természetesen ő is felelős a történtekért, de azok is, akik az ő kinevezésében látták a BL-győzelem zálogát. Nem is véletlen, hogy szombaton rengeteg helyen felvetődött Fabio Paratici sportigazgató távozása, igaz, ezt a klub cáfolta. Egyébként Paratici mondta azt nagyjából két hete, hogy vitán felül áll, a következő idényben is Sarri lesz a Juventus edzője.

Még a következő hónapot sem dolgozhatta végig.