egy madridi Lengyel - interjú a Los Blancos csapatkapitányával

Nem biztos, hogy hízelgő, hogy A jogász című 2013-as filmről Lengyel Marci jut az eszembe. Hiába a híres szereposztás (többek mellett Brad Pitt, Cameron Diaz és Penelopé Cruz is játszik a filmben), szerintem szörnyű mozi – a jogásznak tanuló Lengyel Marci és a Los Blancos idei szezonja ennél lényegesen üdítőbb élmény. Mikor elhatároztam, hogy interjút készítek a habfehérek csapatkapitányával, még nem sejtettem, hogy ezt immár csapattársként tehetem majd meg, de a szezon elején felajánlották, hogy lehetek második számú kapusuk, egyetlen idei PLL meccsemen be is mutatkozhattam az első osztályban, amit ezúton is köszönök neki, illetve az egész Los Blancosnak, nagy megtiszteltetés volt a színeikben védeni és gólokat kapni…:) Interjúsorozatunk tehát folytatódik a blogon, s az alábbi beszélgetésből kiderül többek között, hogy mik a legkellemesebb és legkínosabb emlékei a PLL-ről, hogy néz ki PLL és nemzetközi válogatottja, mióta szurkol a Real Madridnak, miért "vizesedett be" válaszadás közben a billentyűzete (és az enyém is...), s hogy kihez hasonlítja korábban már meginterjúvolt csapattársa, Pulay Vince. Interjú Lengyel Marcival, aki minden bizonnyal nem csak azért nem igazolna a Barcelonába a nyáron, mert el van tiltva a katalán csapat két szezonra az átigazolásától (muhaha), hanem mert szíve a Real Madridért (és Szlovák Enikőért) dobog. És ez így is van rendjén…:)

Ez a nyolcadik szezonod a PLL-ben, lassan már őskövületnek számítasz! Melyik idényre emlékszel vissza legszívesebben?

A legemlékezetesebb szezonom egyértelműen az 5. volt, ha jól emlékszem, amikor bajnokok lettünk, és az a Vaskapu elleni visszavágó volt a Blancos történetének legnagyobb győzelme, mivel 3 góllal kellett nyernünk a címért, és ezt végül 7-4-el abszolváltuk. Ezen a meccsen 3 gólt szereztem a Vaskapu ellen, mindegyik emlékezetes számomra, de ezek közül is az utolsó, ami a legjobb emléket jelenti számomra, mivel azzal lett meg a 7-4, pár másodperccel a meccs vége előtt.

Idén a Vaskaputól már nem kell tartani, de így sem lesz sétagalopp a bajnoki cím megszerzése! Mit gondolsz az idei első osztályról, s mi a célotok?

A Vaskapu megszűnését követően aggódtam, hogy ellaposodik majd az első osztály,de a Jam-Jam megerősödésével és persze a többi csapat egyenletes, erős teljesítményével ettől nem kell tartani. A szezontól bajnoki címet várok, bár a Jam-Jam elleni buta 6-3al (4-3al elengedhettük volna meccset, de ugyebár a maximalizmus most visszanyalt) jócskán megnehezítettük a dolgunk, hiszen megint ott vagyunk, hogy a visszavágón néggyel kell nyernünk, de ki tudja, hiszen a Vaskapu ellen is sikerült.

Azt már tudjuk, hogy melyik a kedvenc szezonod, de melyik az, amelyiket legszívesebben elfelejtenéd? Gyanítom, a Vaskapu elleni 2-8 nem tartozik kedvenc meccseid közé…

A Vaskapu elleni 8-2 ugyan rossz emlék, de az egész szezont nézve jó volt, mivel így is ezüstérmet szereztünk. A legrosszabb szezonunk, azt hiszem a 4. volt, ahol végül osztályozót kellett játszanunk a kiesés elkerüléséért, amit a Jam-Jam ellen büntetőkkel tudtunk megnyerni. Ugyanakkor a legrosszabb meccs valóban a VK elleni lebőgés.

Áruld már el nekem, a sok Real Madrid fanatikus között, hogy játszhat Farkas Misi személyében egy barcás a csapatban?

Farkas Misi úgy került közénk, hogy én már régóta jó barátságban vagyok vele, játszottunk is párszor együtt, és bár (ezt szinte fáj leírni) Barca drukker, de a játéka alapján ez megbocsátható (majd kinövi). Szóval egyik szezonunk előtt (talán 2 éve, de ez nem biztos) megkérdeztem, hogy nincs-e kedve együtt játszani velünk a PLL-ben, és ő igent mondott.

A gólyatáborban alakultatok, együtt kezdtetek, s azóta is együtt éritek el a Los Blancossal a sikereket. Gondolkoztál valaha azon, hogy eligazolj más csapathoz?

Több csapatba is hívtak mar az évek során, de nem mentem, és most se mennék. A Blancosban alapító tag vagyok, és itt is fogom befejezni egyszer PLL-es pályafutásomat.

Hogy jellemeznéd magad, milyen csapatkapitány vagy?

Általában véve kritikus vagyok magammal szemben, persze ezt nem kötöm mások orrára, így inkább az egóm kerül előtérbe a meccsek után, de valójában inkább maximalistának tartom magam. Csapatkapitányként ezt a fajta maximalizmust igyekszem átragasztani a csapatra, ezt általában lankadatlan üvöltözéssel próbálom megtenni.:) Korábban néha túlzásba vittem ezt, elszállt az agyam, és ebből a csapatnak hátránya lett, és nem előnye, ezen igyekeztem változtatni. Szóval lehetnék jobb csapatkapitány is, ezt pedig azzal próbálom elérni, hogy hajtom magamat és a csapatot is, és nem adom, adjuk fel a sípszóig.

Az előző félévtől azt is láthatjuk, hogy kapusként sem jössz zavarba. A harmadosztályban eddig még nem védtél sokat, így arról akkora tapasztalatod még nem lehet, viszont az érdekelne, hogy milyen volt a negyedosztályban játszani?

A negyedosztály kis nosztalgia is volt, mivel része lehettem ismét egy frissen alakult csapat sikereinek. Magát a védést élveztem, szeretek kapuskodni, bár azért a mezőny a fő profilom, a védelmek gyermekbetegségeiből adódóan volt is dolga a kapusoknak bőven (ez persze változik a csapatok fejlődésével), de nekem ez tetszett, mivel védeni mentem, és nem a nemesebbik felemet vakargatni.

Egyébként mióta focizol?

Hobbi szinten 17 éve focizom, igazolt játékosként 2 évet húztam le.

Hol fociztál igazolt játékosként?

Többnyire juniorcsapatoknál, mint a Lágymányos, de pár edzésen az MTK-nál is részt vettem.

PLL álomcsapat azokból, akikkel együtt játszottál, illetve azo