Katalán messiásvárás: mire viheti Ansu Fati a Barcelonánál?

Az említett jelzős szerkezet használatától a hideg futkos a hátamon, annak ellenére, hogy a fiatal játékosok ilyesféle felcímkézése megszokott a nemzetközi sajtóban. Az is vitathatatlan, hogy a munkájára oly büszke barcelonai La Masia termelékenysége mintha csökkent volna az elmúlt években (vagy elkótyavetyélték a tehetségeket), viszont Fati felbukkanása reménykedéssel töltheti el a szurkolókat: végre megint lehet olyan saját nevelésű játékos, aki hosszú évekig a Barcelona meghatározó futballistájává válhat.

A Bissau-Guineában született Fati édesapja először Portugáliába, majd egy andalúziai kisvárosba, Marinaledába utazott. Itt a helyi polgármester segítségével talált munkát, majd idővel felesége és gyermekei is csatlakoztak hozzá. A 2002-es születésű Ansu egy helyi klubban, az Herrerában kezdett futballozni, majd a Sevilla utánpótlásába került. A Sport beszámolói szerint az egyik ifitornán olyan jól futballozott, hogy az ellenfél követelte, mutassa meg a papírjait, hogy tényleg nyolcéves. Játékostársai pedig a lábán éktelenkedő hegekre csodálkoztak rá, amelyekre egyszerű magyarázatot adott: „Bissauban állandóan az utcán futballoztunk és rendszeresen nekiütköztünk az ajtóknak, illetve a házfalaknak, amelyek általában fémlemezekből készültek.”

Sevillában viszonylag gyorsan szemet vetett rá a Barcelona, amelynek megfigyelői többször is megnézték a testvérével együtt és tízévesen végül rábírták a váltásra.

„Egy európai kisfiúnak nagy kihívást jelenthet, ha kiszakítod a családi környezetéből – idézte a The Athletic Albert Puig-t, a Barcelona utánpótlásának korábbi vezetőjét. – Iniesta például egy kis faluból jött és kezdetben nehezen bírta az elválást. Ansu viszont Afrikában nőtt fel, megszokta, hogy ritkán látja az édesapját, aki a családtól messze dolgozott. Teljesen más mentalitással érkezett, semmi gondja sem volt a beilleszkedéssel. Azt is tegyük hozzá, hogy az európai szülők sokszor túlságosan is védik a gyereküket, nem vesznek tudomást a hibáikról. Ha Ansu vagy a testvére rosszul teljesített az iskolában vagy fegyelmi gondjai voltak, az apjuk azonnal telefonált és helyretette őket. A szülők alázata kulcsfontosságú volt a gyerek felnevelése szempontjából.”

Fati a La Masián mindig idősebb gyerekekkel játszott, kiskorától kezdve csiszolatlan gyémántnak tartották, de ilyen gyors áttörésre talán senki sem számított: 2019 augusztusában úgy mutatkozott be a nagyok között, hogy egy mérkőzést sem játszott a Barcelona B-csapatában. Mindössze 16 éves és 298 napos volt, hat nappal később pedig betalált az Osasuna kapujába, s a klub történetének legfiatalabb gólszerzője lett. Tavaly szeptemberben megkapta a spanyol állampolgárságot és már a válogatottban is bemutatkozhatott, sőt, első gólját is megszerezte, szeptemberben pedig a hónap legjobb játékosának választották meg a La Ligában.

A támadó eddigi pályafutása során elsősorban a bal szélen játszott, jobblábas, tehát ha itt kap szerepet, sokkal többet megy befelé és próbálkozik kapura lövéssel, mint amikor a másik oldalon szerepel (erre is volt példa). Rengeteget mozog, sokat próbál cselezni, aktívan segíti a letámadást és a 36 tétmérkőzésen szerzett 11 gólja azt mutatja, fiatal kora ellenére rendkívül eredményes. A gyengeségei kapcsán sokszor emlegetik, hogy cselezésnél nagyon egylábas, az is előfordul, hogy a baljával rosszul kezeli le a labdát átvételkor, így néha elveszti, és a döntéshozási képességén is lehet még csiszolni.

„Európában problémákkal küszködünk az akadémián – folytatta Puig. – A fejlesztési terv rendben van, de már a kicsiknél is túlzottan büntetjük a hibákat. A legfiatalabbaknak cselezniük kell, egy az egyben játszaniuk, szabadon kell futballozniuk. Ha hibáznak, rendben van, legközelebb majd jobban csinálják. Azt szeretnénk, ha a játékuknak ez az egyéni aspektusa fejlődne. A múltban a gyerekek órákon át játszottak az utcán, de ez Európában már régen nincs így, Ansu viszont még megtehette Bissau-Guineában. Persze még nagyon fiatal, lássuk meg, hol tart huszonnégy-huszonöt évesen. Ettől függetlenül tökéletesen keveredik benne az európai és afrikai mentalitás. Megvan benne az afrikaiakra jellemző bátorság, szabadság, fantázia, ami a La Masián tanult technikai tudással és taktikai képességekkel párosul.”

Persze nem lehet eléggé hangsúlyozni, Fati még csak 18 esztendős lesz, erényein és hibáin is bőven javíthat. Az pedig mindenképpen jó jel, hogy szinte mindenki a munkamoráljáról, a hozzáállásáról áradozik, fogékony az edzői tanácsra, e tényezők pedig kulcsfontosságúak ahhoz, hogy töretlenül fejlődjön.

Ezért is nagy a felelősség a vezetőségen és Ronald Koeman vezetőedzőn, hogy megfelelően menedzselje. A Barcelonában az elrontott játékospolitika eredményeképpen túltengenek a szélső támadók, ami persze a rotáció szempontjából előnyös, Fati esetében viszont arra kell törekedni, hogy elegendő játékpercet kapjon – mondjuk az első három fordulóban rendre kezdő volt és három gólt szerzett –, de túl nagy terhet se tegyenek rá.

A vezetőségnek továbbra is hosszú távú befektetésként kell kezelnie a fiatal játékost. Miközben éreztetni vele a megbecsülést, hiszen rendre feltűnnek majd olyanok, akik pompás ajánlatokról, több játékpercről duruzsolnak a futballista vagy szülei fülébe. Márpedig egy kis „háttérzaj” mintha mindig lenne a játékos körül. A sevillai elválást sem sikerült barátságosan megoldani: amikor eldöntötte, hogy a Barcelonába megy, egy évig nem játszhatott, viszont a Sport szerint édesapja másfél éve, amikor a helyzete kissé bizonytalannak tűnt a katalánoknál, ismét felajánlotta a klubnak Ansut és testvérét.

Az is kissé szokatlan, hogy 17 éves korára már a harmadik ügynökét „fogyasztja”. Eleinte Josep Maria Minguella cége intézte az ügyeit, ő korábban Diego Maradona, majd Lionel Messi Barcelonába kerülésében is kulcsszerepet játszott. Az első profi szerződése aláírásakor már Lionel Messi testvére, Rodrigo képviselte, idén nyáron a Bayern München elleni 8–2-es vereség, illetve Messi távozási szándékának nyilvánosságra kerülése között bejelentette, hogy a Polaris Sports nevű cég képviseli, amely a rendkívül befolyásos „szuperügynök”, Jorge Mendes érdekeltségébe tartozik. Az újabb – állítólag barátságos hangulatú – váltásban az is szerepet játszhatott, hogy a Messi-klán kapcsolata a vezetőséggel válságosra fordult, és ez kényelmetlenséget okozhatott volna a Fatival kapcsolatos tárgyalásokon. Sajtóértesülések szerint egyébként Mendes már vevőjelöltet is szerzett (amivel ő is biztosan nagyon jól járt volna), ám a Barcelona minden ajánlatot visszautasított. Szep­tember végén Fati hivatalosan is az első csapat tagja lett, ezzel 400 millió euróra emelkedett a kivásárlási ára, október végére pedig újabb szerződéshosszabbítás várható, miután betölti a tizennyolcat.

Végeredményben Ansu Fati helyzete is jól példázza, milyen kiszámíthatatlan a futball. Régen volt ilyen ígéretes saját nevelésű tehetsége a Barcelonának, de még mindig nem lehetünk biztosak benne, hogy befutja a sokak által megjósolt mesés karriert, vagy abban, hogy ez a Barcelonánál megy végbe. Sokan viszont már kész ténynek veszik, hogy szupersztár válik belőle. Bojan Krkic is hasonlóan fiatalon és jól kezdett a Barcánál, mégsem alakult úgy a pályafutása, ahogy megjósolták. Egy játékos sorsa nem kizárólag a tehetségen, a személyiségén, a szorgalmán múlik (Fatinak ezzel nincs gondja), hanem sokszor az üzletpolitikán, a szakmai irányvonalon, az edzőin, a pénzügyeken és az ügynökökön.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2020. október 17-i lapszámában jelent meg.)