Több mint hét hónapot kellett várni arra, hogy Lindsay Davenport 2002-ben döntőt játsszon egy WTA-tornán. Az amerikaiak egykori világelsője fél éven keresztül térdsérüléssel bajlódott, júliusban, a Fed-kupában tért vissza a pályára, majd Stanfordban és San Diegóban is a legjobb négy között húzta be a féket. Nyilván Los Angelesben, a Szugijama Ai elleni csata elején is megfordult a fejében, hogy újra a négy között van, és ismételten előjöhet egy lélektani gát, amely megakadályozza a fináléba kerülését. Aztán gyorsan elhessegette magától ezt a gondolatot, bevágott 29 nyerő ütést, és 67 perc alatt lesöpörte a pályáról a japán hölgyet. Karrierje során immár hetedszer, nulla vereség mellett…
Az elôdöntôben elbukó González tenyereseirôl minden bizonnyal sokat fogunk hallani (Fotó: Reuters)
Az elôdöntôben elbukó González tenyereseirôl minden bizonnyal sokat fogunk hallani (Fotó: Reuters)
"Nem kérdés, fizikailag nagyon fáradt vagyok, de mentálisan továbbra is nagyszerűen érzem magam. Nem hittem volna, hogy a felépülésem után ilyen gyorsan eljutok egy tornagyőzelem küszöbére” – fogalmazott a címvédő és a negyedik manhattani diadalára hajtó Davenport. A csaknem 600 ezer dollár összdíjazású viadal lapzártánk után befejeződött döntőjében Chanda Rubin várt az "Óriásbébire”. A legjobb nyolc között a huszonegyes győzelmi sorozatától elköszönő Serena Williamst kiejtő amerikai hölgy Jelena Dokicson gázolt át, méghozzá rohamtempóban, miután csak két gémet engedélyezett jugoszláv riválisának. Eközben a férfiak Cincinnatiban zajló versenyén folytatódott Lleyton Hewitt parádéja. Az Andre Agassit bámulatos tenisszel elintéző ausztrál az elődöntőben a chileiek csodagyerekével, Fernando Gonzálezzel mérte össze az erejét, és bizony egy ideig vesztésre állt. A káprázatos tenyeressel bíró dél-amerikai az első szettet rövidítésben besöpörte – 7:3-mal – , majd a folytatásban 5:5-ig kiválóan tartotta magát. Akkor megindult a világelső, brékelt, és attól kezdve nem ismert könyörületet. Hewitt a kritikus helyzetekben nyugodtan támaszkodhatott az adogatásaira is, ennek ékes bizonyítéka a bevágott húsz ász.
A Mesterszéria 9. állomás, Cincinnati (2.95 millió dollár, kemény pálya) Elôdöntô: Hewitt (ausztrál, 1. kiemelt)–González (chilei) 6:7, 7:5, 6:2. A Hewitt–Moyá (spanyol, 16.) mérkôzés lapzárta után ért véget.
WTA-torna, JPMorgan Chase Open, Los Angeles (585 000 dollár, kemény pálya) Elôdöntô: Davenport (amerikai, 3.)–Szugijama (japán) 6:3, 6:4; Rubin (amerikai, 12.)–Dokics (jugoszláv, 4.) 6:0, 6:2. A Davenport–Rubin döntô lapzártánk után ért véget.
"Megmutatta, miért ő a világ legjobbja. Ezzel azt akarom mondani, hogy a kritikus szituációkban nagyon jól játszott. Megpróbáltam letámadni, de valahogyan mindig visszajöttek a labdák. Értik, mindig!” – mondta a csata után González. Az ausztrál játékos, aki címvédőként vághat neki a közelgő US Opennek, 2001 januárja óta még nem veszített döntőt a körversenyen, pedig tízszer is lett volna rá alkalma… Vasárnap, magyar idő szerint késő este Carlos Moyá próbálta megtörni ezt a sorozatot, miután szombaton megnyerte a cincinnati verseny első színtiszta spanyol elődöntőjét. Az egykori Roland Garros-nyertes játékos Juan Carlos Ferrérót búcsúztatta két szettben úgy, hogy a saját adogatásainál mindössze 17 pontot vesztett. Spanyol játékos (Manuel Orantes) legutóbb 1973-ban volt finalista Cincinnatiban, de hispán győztese még nem volt a tornának.