Péntektől vasárnapig Prágában rendezik meg a 100. tenisz Davis-kupa-döntőt, amelyen a cseh válogatott a címvédő spanyol csapattal találkozik. Az első mérkőzésen a világranglista 5. helyén álló David Ferrer háromszettben legyőzte a ranglista-37. Radek Stepáneket.
STEPÁNEK–FERRER
Az összecsapást az O2 Arénában, kemény pályán bonyolítják le, nem véletlenül, hiszen a vendégek 12 éve nem veszítettek el Dk-meccset salakon. A házigazdák – még csehszlovák zászló alatt – 1980-ban aratták eddigi egyetlen diadalukat, míg a spanyolok eddig ötször (2000, 2004, 2008, 2009, 2011) nyerték el a salátástálra emlékeztető trófeát. Három évvel ezelőtt ráadásul éppen a csehek ellen nyertek a spanyolok – igaz, akkor még ott volt Rafael Nadal is…
David Ferrer és Radek Stepánek viszont most is itt van, és mindjárt az első mérkőzésen egymásnak is feszült. A 2009-es döntőben elképesztő fordulatot követően döntő szettben nyert végül a spanyol (1:6, 2:6, 6:4, 6:4, 8:6). No kettejük örökmérlegét tekintve ez annyira nem is meglepő, hiszen ez már a második alkalom volt, hogy Ferrer 0:2-es szettállásról verte meg Stepáneket, emellett pedig egyszer 1:2-ről sikerült ugyanez – a cseh egy negyedik ötszettes mérkőzést, 2:0-s előnyről azért be tudott húzni. A 2009-es Davis-kupabeli sikerrel pedig egyben elindult Ferrer kiváló szériája is, és sorozatban háromszor kerekedett felül mostani ellenfelén, így összesítésben 6–3-ra vezetett a találkozót megelőzően – ráadásul kemény pályán kivétel nélkül ő diadalmaskodott korábban.
A mai felvonást David Ferrer kezdte jobban, saját adogatásait több-kevésbé magabiztosan, de hozta, ráadásul 3:2-es vezetésénél három fogadóesélyhez jutott. A spanyol a második után már indult ünnepelni, miután a cseh vonalbíró outot jelzett, de előbb a főbíró, majd sólyomszem is megcáfolta ezt, Stepánek pedig sorozatban négy pontot szerezve fordított, megnyernie viszont csak valamivel több mint 20 perc, és összesen hét fogadaóesély hárítása után sikerült a játékot (3:3).
Az újabb sikeres adogatójáték után azonban kilencedik bréklabdájához jutott Ferrer, Stepánek pedig egy kettőshibával elbukta a szerváját, így 5:3-as előnyénél a spanyol az első szett megnyeréséért következhetett. 30:0-nél egy teljesen veszettnek tűnő labdából ütött káprázatos nyerőt Ferrer, így három szettlabdához jutott – amelyek közül már az elsővel élt, így 58 perc után 6:3-mal behúzta az első játszmát.
A folytatás egy újabb maratoni játékkal indult, 11 perc után a hatodik bréklabdáját (ez már a 15. volt, cserében Stepáneknek még egy sem volt) értékesítette Ferrer, így sorozatban a negyedik játékot húzta be (0:1). Sőt, a világranglista ötödikjének három újabb lehetősége volt 3:1-es vezetésénél, de a cseh innen is megnyerte adogatását, sőt Ferrer adogatásánál a találkozó során először bréklabdához jutott, mindjárt háromhoz is ráadásul! A másodikkal már élni is tudott, így visszakapaszkodott a szettbe, majd saját adogatása megnyerése után először vezetett egy szetten belül (4:3). Sokáig azonban ez az állapot sem tartott, Ferrer ráadásul visszabrékelt, így 5:4-es előnyénél már ő adogathatott a játszma megnyeréséért – sikerrel, pedig a hazainak 40:15 után még bréklabdája is volt, de a sokadik szettlabdát már kihasználta a spanyol (4:6).
A folytatásban Ferrer ismét elvette a cseh adogatását, és bár Stepáneknek 3:2-nél volt bréklabdája, a spanyol 4:2-es előnyre tett szert. Az újabb sikeres fogadójáték után ráadásul már a mérkőzés megnyeréséért adogathatott a spanyol, de Stepánek vissza tudott brékelni, majd a saját játéka behúzásával 5:4-re zárkózott. Itt azonban már nem volt visszaút, Ferrer kétszer is mérkőzéslabdához jutott, második alkalommal pedig már élt is (4:6).
Ferrer így tehát nyert, ez pedig sorozatban a hetedik győzelme volt egyesben a Davis-kupában a 2010-es negyeddöntőbeli Gaël Monfils elleni vereség óta.
BERDYCH–ALMAGRO
Ez a párharc már inkább a cseheknek állt, hiszen Tomás Berdych a világranglista 6. helyén áll, míg Nicolás Almagro a 11.-en, ráadásul az egymás elleni mérkőzéseket tekintve a cseh játékos 8–3-ra vezetett, idén pedig eddig 4–1-re állt.
A találkozó elején 4:3-ig fej-fej mellett haladtak a felek, akkor azonban Berdych elvette ellenfele adogatójátékát, majd a saját szerváját hozva 6:3-mal behúzta az első szettet.
A folytatás már kevésé az ő szája íze szerint alakult, hamar brékhátrányba került, amelyet követően Almagro végig megőrizte előnyét és kiegyenlített (3:6).
A cseh a harmadik szett elején sem állt túl jól, rögvest fogadólabdát kellett hárítania, viszont miután ezt megtette, ő került brékelőnybe, és 5:3-nál a szettért adogathatott. 40:0-nél három játszmalabdához jutott a cseh, és miután már az elsővel élt, közel kerültek a csehek az egyenlítéshez (6:3).
Ráadásul a negyedik felvonás elején gyorsan elvette Almagro adogatását, és az első nyolc labdamenetet megnyerve 2:0-ra ellépett. A spanyol azonban visszakapaszkodott innen, kiegyenlített, és 3:3-nál 0:30-at követően is tudta hozni adogatását (3:4).
Egyikük sem hibázott adogatóként, így Berdychnek előbb 4:5-nél, majd 5:6-nál kellett a játszmában maradásért szerválnia, és mivel mindkétszer sikerrel tette, jöhetett a rövidítés (6:6). Idén már a hatodik alkalommal került sor tie-breakre a felek között, ez pedig túl sok jót nem jelentett a spanyolnak, hiszen mind az ötször a cseh örülhetett eddig.
Most azonban Almagro kezdett jobban, két minibrékkel 3–0-ra elhúzott, és ezt az előnyét tartotta is 6–3-ig (itt Berdych hibája kellett, hogy ne jöjjön vissza a játékba), a három szettlabdájából az utolsóval már élni tudott (5–7), így kiegyenlített (6:7).
Jöhetett az ötödik szett, amelyben Berdych kétszer is brékelőnybe került, és bár először, 4:2-nél még ezt elherdálta, 5:3-nál már nem hibázott, így a csehek negyedórával éjfél előtt kiegyenlítettek. Szombaton a párosmérkőzéssel folytatódik a finálé.
DÖNTŐ, PRÁGA, KEMÉNY PÁLYA |
CSEHORSZÁG (5.)–SPANYOLORSZÁG (1.) 1–1 |
Berdych–Almagro 6:3, 3:6, 6:3, 6:7, 6:3 |
Stepánek–Ferrer 3:6, 4:6, 4:6 |
SZOMBAT |
Rosol, Minar–Granollers, López |
VASÁRNAP |
Berdych–Ferrer |
Stepánek–Almagro (ha szükséges) |
32 alkalommal: Egyesült Államok (1900, 1902, 1913, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1937, 1938, 1946, 1947, 1948, 1949, 1954, 1958, 1963, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1978, 1979, 1981, 1982, 1990, 1992, 1995, 2007) |
28: Ausztrália (1907, 1908, 1909, 1911, 1914, 1919, 1939, 1951, 1951, 1952, 1953, 1955, 1956, 1956, 1959, 1960, 1961, 1962, 1964, 1965, 1966, 1967, 1973, 1977, 1983, 1986, 1999, 2003) |
9: Nagy-Britannia (1903, 1904, 1905, 1906, 1912, 1933, 1934, 1935, 1936) és Franciaország (1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1991, 1996, 2001) |
7: Svédország (1975, 1984, 1985, 1987, 1994, 1997, 1998) |
5: Spanyolország (2000, 2004, 2008, 2009, 2011) |
3: Németország (1988, 1989, 1993) |
2: Oroszország (2002, 2006) |
1: Olaszország (1976), Csehszlovákia (1980), Horvátország (2005), Szerbia (2010) |