Teniszszendvics – Deák Zsigmond jegyzete

Megkezdődött az idény negyedik tenisz Grand Slam-tornája, a US Open, rengeteg helyszíni és tévénézővel, no meg a sztárokkal. Ám azt az érzést még szoknunk kell, hogy a világ legnagyobb teniszarénájában, az Arthur Ashe Stadionban magyar játékos lépjen pályára a földkerekség egyik legjobbja ellen. Fucsovics–Djokovics: ennél finomabb sportági szendvics – ráadásul közép-európai idő szerint épp vacsorára, kedd este nyolc körül „tálalva” – nem létezik számunkra, legfeljebb akkor, ha az első helyett mondjuk a negyedik fordulóban fogyaszthatnánk. Az idén volt már hasonlóra példa, Fucsovics Márton januárban az ausztrál nemzetközi bajnokságon a legjobb tizenhat közé kerülve egy másik korszakos klasszissal, Roger Federerrel küzdhetett meg.

Nincs mese, ez honfitársunk éve, megnyerte pályafutása első ATP-tornáját, berobogott a top 40-be a világranglistán (jelenleg a 41.), a Davis-kupában pedig a tavalyi döntős Belgiumtól elszenvedett 3–2-es vereség során is a válogatott vezére maradt, bő két évtized után újra a világcsoportban, ahová a 2017-es menetelést követően vezetett az út. Ám épp a patinás sorozat kapcsán bukott ki múlt héten a konfliktus a játékos (csapata) és a hazai szakszövetség között, amely beárnyékolja ezt az egyébként fényes helyzetet. Gyorsan leszögeznénk, publikus információk és hatáskör hiányában igazságot nem osztanánk. Az viszont nyilvánvaló, a Dk mindig is jelentős szerepet töltött be 2010-es junior wimbledoni bajnokunk pályafutásában, innen ebrudalták ki hét éve nem megfelelő hozzáállása miatt, ide tért vissza később fekete bárányként, hogy aztán a felemelkedés és a már említett bravúr főszereplője legyen. S innen akar most önként távozni.

Az oroszok tavaly őszi budapesti legyőzésekor még elcsukló hangon mondott köszönetet a közönségnek, a válogatott stábjának, társainak, a szövetségnek, ami az említett közös és kacskaringós múlt miatt hiteles gesztusnak tűnt. Most kicsit csodálkozunk, még ha a magyar tenisz más neves szereplői részben-egészben egyet is értenek a mondandójával. Maradjunk annyiban, pályafutása csillagának emelkedésével mindenképpen változott az alkupozíciója, ezt mindenkinek tudnia kell. Híreink szerint most New Yorkban, az amerikai bajnokság alatt tárgyalnak a felek, s bár szeptemberben fogadjuk a cseheket a Dk-ban, nem kell kapkodni, mert a lebonyolítás megreformálása miatt nagy valószínűséggel a Fucsovics nélkül várható vereség esetén is részt vehetünk majd a jövő évi selejtezőkörben. Azok a hazai drukkerek persze hoppon maradnak, akik miatta mennének ki a meccsre, de legfontosabb a jól kimunkált kompromisszum.

Különben fennáll a veszélye, hogy a kedd esti szendvicsnél finomabbat nem kóstolhatunk.