Tokió 2020: Így nem tudom abbahagyni – Hosszú Katinka

Hosszú Katinka a 200 vegyes döntője után (Fotó: Tumbász Hédi)

– Túl egyszerűnek tűnik a kérdés, ám talán felesleges bonyolítani: mi történt?
– Az elmúlt napokban azért is rohantam végig a vegyes zónán, mert nem nagyon tudtam, mit mondjak – válaszolta Hosszú Katinka, miután a hetedik helyen végzett kétszáz vegyesen. – Próbáltam magamban tartani a lelket, mondogattam, hogy ezt még összerakom, azt még másként csinálom, akkor jobb lesz, másként állok hozzá, és akkor is jobb lesz, de semmi sem volt jó… Nagyon sajnálom, hogy így sikerült. Az elmúlt napokban kiadtam magamból mindent, nem tudom, ilyenkor mit és hogyan kellene csinálnom. Sajnálom azt is, hogy mindez éppen egy olimpiára esett, még az is jobb lett volna, ha egy világbajnokságon úszom így – azt hiszem, időre lett volna még szükségem ahhoz, hogy tudjam, hogyan is kell akkor felkészülni, amikor lyukas a versenynaptár, én ehhez nem vagyok hozzászokva. És még ezek mellett is bosszantó ám látni, hogy a kétszáz vegyest 2:08-nyal nyerték, én ilyeneket volt, hogy világkupaversenyen úsztam. Viszont továbbra is enyém mindkét vegyes világcsúcsa, szerintem azokat az időket még kergethetik egy ideig.

– Olimpiai döntőt úszni mindig szép teljesítmény, az ön esetében az a fura, hogy a májusi budapesti Európa-bajnokságon négyszáz vegyesen 4:34-gyel nyert, és akkor azt hittük, végre rátalált az útra.
– Az a baj, hogy nem tudom megmondani, mi miért történt. Örülnék, ha tudnék válaszolni a felvetésére, de ebben a pillanatban még nem tudok. Ráadásul én úgy éreztem, sokkal jobb formában vagyok, mint voltam az Eb-n, jobb munkát is végeztem azóta, öt kilóval könnyebb is vagyok, vagyis ha csak ezeket nézzük, jobbnak kellett volna lennem az olimpián.

– A kétszáz pillangótól azért lépett vissza, mert a kétszáz vegyesben látott több fantáziát?
– Nehéz volt meghoznom ezt a döntést. Azt érzékeltem, hogy szoros volt a kétszáz vegyes mezőnye, persze így, a döntőben úszott 2:12-es időm után már mindenki mondhatja, nem volt reális az éremszerzés, ám az előfutamban 2:09-et mentem, majd aludtam három órát, és következett a középdöntő. Úgy éreztem, ha kialszom magam, jobban sikerül a döntő. Ennyi állt a döntésem hátterében.

– Várható még visszalépés öntől ezen az olimpián?
– A kétszáz hátat leúszom. Az persze biztos, hogy nem az a kétszáz hát lesz az, mint amit eddig láttak tőlem, nagy küzdés lesz.

– De Hosszú Katinka sem ugyanaz, mint volt tavaly vagy azelőtt.
– Ez igaz.

– Vagyis kijelenthetjük, hogy az olimpiai elhalasztásának Hosszú Katinka az egyik vesztese.
– Én csak annyit tudok, hogy ha tavaly rendezik ezt az olimpiát, akkor nem így úszom, ez biztos.

– Mondjuk már ki: akkor van két aranyérmünk.
– Igen.

– Hibáztatja magát azért, hogy a pandémia első hónapjaiban kicsit lazábban vette az edzéseket, mert a versenynélküliségi időszakban nehéz volt célokat felállítani?
– Nehéz erre válaszolni, de ahogy az aranyérmeknél is mindig engem faggattak, úgy most is azt kell mondanom, hogy én úsztam, vagyis az én hibám, hogy ezúttal hogyan úsztam. De az biztos, hogy én így nem tudom abbahagyni az úszást…

A CSÜTÖRTÖKI, MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ PROGRAM
4.04:Telegdy Ádám (férfi 200 m hát) – elődöntő
4.28: Kapás Boglárka (női 200 m pillangó) – döntő
4.37: Németh Nándor (férfi 100 m gyors) – döntő
5.08: Cseh László (férfi 200 m vegyes) – elődöntő
5.31: Magyarország (4x200-as női gyorsváltó) – döntő
12.00: előfutamok
Késely Ajna (női 800 m gyors), Burián Katalin, Hosszú Katinka (női 200 m hát), Milák Kristóf, Szabó Szebasztián (férfi 100 pillangó), magyar váltó (mix 4x100 m vegyes váltó)