– Kapitány úr, nagy az öröm?
– Ha ezt azért kérdezi, mert hétfőn Hosszú Katinka bejelentette, hogy júniusban újra versenyezni fog, és vállalja az augusztusi, glasgow-i Európa-bajnokságot, akkor feltétlenül – válaszolta Sós Csaba szövetségi kapitány. – Örülök, hogy végre újra látjuk Katinkát versenyezni: a magyar úszósportnak szüksége van Hosszú Katinkára. Őszintén remélem, hogy az elmúlt hónapok után visszanyeri korábbi formáját.
– Megvan rá az esély, hiszen mióta újra férjével, Shane Tusuppal készül, szemmel is látható változáson ment keresztül.
– Természetes, hogy a leállás, majd a másfajta felkészülés során felugrott rá néhány kiló, nem is aggódtam emiatt, ahogy az is egyértelmű volt, hogy ezek a pluszkilók szépen el is tűnnek, amint elkezd rendesen dolgozni. Nézzen meg engem, jól látható, hogy küszködöm a súlyommal... – hasonló alkat voltam versenyzőkoromban is, ám akkor sohasem kellett fogyókúráznom, ha beálltam a munkába, és edzettem. Pedig ettem rendesen.
– Kapitányként így könnyebb? Már nem a kilókkal, hanem Hosszú Katinkával? Megkönnyebbült, hogy a háromszoros olimpiai bajnok ott lesz az Európa-bajnokságon?
– Nehezet kérdez.
Tudom én, az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt, mégis... Valami nagyon megváltozott – járt a fejemben a minap. A könyvespolcot portalanítottam, és valahol a kedvencek mögött rábukkantam Hosszú Katinka két könyvére. Eszembe jutott, mennyire várták a gyermekeim, hogy végre elolvashassák, mit is írt Katinka. Mindketten versenyszerűen sportolnak, kíváncsiak voltak arra, hogyan kereshet az ember mindig újabb motivációt, mitől és hogyan válhat még kitartóbbá. Vannak hasonló motivációs könyveink otthon, azok időről időre előkerülnek, ezek viszont porosan akadtak a kezembe. Hiába a megannyi siker, valami megváltozott, valami eltűnt. A sportoló még a reflektorfényben tündököl, az ember viszont a háttérbe szorult. Ha azonban a remek eredmények mögül eltűnik a szerethető lény, az esendő és érző sportoló, akkor nem ér semmit az egész – vagy legalábbis annyit már nem. A „nem adok interjút", a „nem hívom fel a kapitányt", a „csak azt teszem, ami nekem jó" semmiképpen sem jó minta a fiatal generáció számára. Nem is tettem vissza az első sorba azt a két könyvet. |
– Annyira csak nem...
– Persze hogy örülök, de nem estem kétségbe az elmúlt hónapokban sem, hiszen nagyon erős csapatunk van, amely Hosszú Katinka nélkül is képes több aranyérmet szerezni Glasgow-ban. Nyilvánvaló, hogy a sok arany és a soktól is több arany közül az utóbbi még inkább jobb nekünk – nem vagyok saját magam, sem a magyar úszósport ellensége, az Európa-bajnokságra a legjobb csapatot akarom kivinni, ebbe pedig Hosszú Katinka is beletartozik.
– Felhívta önt Hosszú Katinka, hogy közölje a döntését?
– Mondom, hogy nehezeket kérdez.
– Akkor mi a véleménye arról, hogy Hosszú úgy nyilatkozott, lehetséges, hogy csak egy-két fő számát tartja meg, és pusztán a kihívás miatt újabb távokat is felvesz a repertoárjába?
– Nem nevezte meg Katinka ezeket a számokat, sem azokat, amelyeket megtart, sem azokat, amelyek esetleg újak lesznek. Utóbbi kapcsán azért elgondolkoztam, hogy versenyzett már majd' minden távon, mi lesz az új? Azt mindannyian látjuk, hogy Katinka vívódik, és keresi önmagát. Az már örömhír, hogy bejelentette, mikor láthatjuk őt versenyezni, és hogy indul a kontinensviadalon – a többit eldönti az idő. Nagy bajnok ő, megválaszthatja, miben úszik.
– Vajon a hosszabb leállás nehezíti a visszatérését?
– A regeneráció szempontjából jól jött neki a pihenő. Mentálisan és pszichésen egész biztosan, hogy fizikailag is jót tett-e, azt majd az Európa-bajnokság mutatja meg.
– Hosszú Katinkán kívül is van magyar úszósport, úgyhogy térjünk rá a többiekre: így május elején hogy látja, tényleg a lehető legerősebb csapattal utazhatunk Glasgow-ba?
– Igen, szerencsére semmiféle rémséges történettel nem tudok szolgálni, a felkészülés rendben folyik, a betervezett edzőtáborok egy része már lezajlott, a másik felére még ezután kerül sor. Az edzőktől nem érkezett panasz: jelenleg az a hír, hogy nincs hír, és ez a jó.
– Meddig lehet teljesíteni az Európa-bajnokságra az előírt szintidőt?
– Négy héttel az augusztus 3-i rajt előtt, vagyis az utolsó pillanatig kivárva nevezem meg a csapat tagjait. A helyzetemet egyszerűsíti, hogy számonként négy versenyzőt indíthatok – tudom, ez nem mindenkinek kellemes... Emellett összesen kilenc váltóversenyt rendeznek Glasgow-ban, vagyis a hagyományosak mellett vegyes csapatok gyorsváltóját rendezik 4x100, 4x200 méteren, valamint lesz 4x100-as vegyes váltó is számukra, utóbbi egyébként már felkerült az olimpiai programba is. Ezt csak azért említettem, mert jól végig kell gondolni a programot, hiszen az egyéni számokat, az ottani esélyeket nem áldozom fel a váltóért, ugyanakkor talán megoldható, hogy a délelőtti előfutamok során a legjobbakat tehermentesítsük. Minden érintett edzőt fel fogok keresni, és egyeztetek vele arról, ki és mit tud bevállalni, ezzel együtt könnyen lehet, hogy lesz olyan szám, amelyet el kell engednünk, hiába vannak jó esélyeink.
– A csapatba kerülés során akadnak kivételezettek?
– Aki a budapesti világbajnokságon döntőt úszott, biztos, hogy tagja lesz a csapatnak. Ahogyan az is, aki tavaly az ifjúsági Európa-bajnokságon nyert, vagy az ifi vb-n érmes volt. Egy kivétel van, mégpedig az ifjúsági Európa-bajnok Kalmár Ákos, hiszen az edzője, Pass Ferenc jelezte, hogy a felnőttek Európa-bajnokságát kihagyják: tavaly is három nagy verseny várt a fiatalokra, és Ákosnak az utolsó, az ifjúsági vébé nem úgy sikerült, ahogyan azt szerették volna, így ő a júniusi korosztályos Eb-re és az októberi ifjúsági olimpiára fókuszál.