Egy éve még Hosszú Katinka csapatát, az Iront erősítve versenyzett a Nemzetközi Úszóligában (ISL) Jessica Vall, a spanyolok világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes mellúszója. Az idén azonban más utat választott, és távolról, egészen pontosan a négyhetes andorrai edzőtáborból szemlélte a sorozatot.
„Négy mellúszó szerepelt a csapatban, ami nem a legjobb taktika, ráadásul nem én számítottam a legjobbnak – kezdte a 32 éves Vall, akivel még Pas de La Casában, az andorrai magaslati edzőtáborban beszélgettünk. – Ugyan a New York Breakers (például Kapás Boglárka is a színeiben indult – a szerk.) megkeresett, az edzőmmel, Jordi Jouval arra jutottunk, az idén inkább edzünk ebben az időszakban. A járvány miatti lezárások idején nem sok alkalmunk volt rá, szóval most inkább dolgozunk, aztán versenyzünk.”
Noha az idén nem úszott az ISL-ben és a budapesti buborékban, jó emlékeket őriz a sorozatról, és jövőre szívesen visszatérne. „Jó ötlet volt létrehozni az ISL-t, mert klassz pontokért és győzelemért, nem az időért versenyezni. Érezni, hogy az úszók a fontosak. Hosszú Katinka remek vezető, mindig ő volt az első a feladatokban, és húzta magával a többieket. Inspiráló, mindig mindenkihez volt egy jó szava. Spanyolországban nincs olyan típusú vezér, mint Hosszú” – ezzel Vall finoman vélhetően Mireia Belmontének, az első számú spanyol úszónak szúrt oda.
Egyébként a viadalok időszaka is beköszöntött, hiszen a november 21-i hétvégén az összes mellúszószámot megnyerte a spanyol bajnokságon, most pedig a hétvégén rendezendő, olimpiai kvalifikációra esélyt adó megméretésre készül, amelyet ugyancsak Castellónban rendeznek. A spanyol mezőnyt elnézve elképzelhetetlen, hogy Vall ne kvalifikálja magát a tokiói játékokra. Sokkal kérdésesebb az, hogy megrendezik-e az olimpiát, és ha igen, milyen formában.
„A karantén alatt megtanultam, hogy nem az a fontos, hol és mikor versenyezhetek, egyszerűen mindig készen kell állnom, hogy a legjobbamat ússzam. Reménykedem benne, hogy lesz olimpia, és ha nézők nélkül, akkor abból kell kihozni a legjobbat.”
Jessica Vall élettörténete érdekesnek mondható, Spanyolországban a sportág Benjamin Buttonjének tartják. A filmben a főhőst alakító Brad Pitt „visszafele” élte az életét, és ez valamelyest igaz a 32. születésnapját novemberben betöltő úszó karrierjére is. Fiatalkorában nem számított kiemelkedőnek, számaiban általában a negyedik volt. Ezért aztán a tanulásra koncentrált, és abban a sportágban, amelyben 14-15 évesen már olimpiai bajnoki címet, érmet szereznek, ő 26 évesen, a 2014-es Eb-n állhatott először dobogóra világversenyen – sokan ekkorra már visszavonulnak. Ő azonban mostanság sem gondolkodik ilyesmin.
„Szerettem volna, ha a pályafutásom befejezése után van más lehetőségem is – jegyezte meg a CN Sant Andreu versenyzője, aki biológiából, biogyógyászatból diplomázott a barcelonai Pompeu Fabra egyetemen. – A tanulmányaim alatt ugyanannyit úsztam, mint a versenytársaim, csak nem foglalkoztam az olyan fontos részletekkel, mint a regeneráció vagy a táplálkozás. Aztán a diploma megszerzése, különösen a hazai, 2013-as barcelonai világbajnokság után az úszás került a középpontba.”
Szerinte nem a kor számít, hanem a magas szinten eltöltött évek száma, hiszen mentálisan is megterhelő állandóan a csúcson lenni, csúcsteljesítményt nyújtani. Bár 2015-ben a végzettségét használva doppingvizsgálati csoportban dolgozott, a riói olimpia évében ez lehetetlen lett volna. Tokióban szeretne döntőbe jutni, mert ha az sikerül, akkor már bármi megtörténhet.
Amennyiben mégsem rendeznék meg a játékokat, úszna még egy évet, hiszen a fejében élnek még olyan idők, amelyeket érzése szerint elérhet.