Nyílt vízi úszás: Most vagy soha – Olasz Anna

– Izgul?
– Furcsa is lenne, ha nem izgulnék. Persze nem a nap mind a huszonnégy órájában, de azért gyakran eszembe jut a verseny, hiszen majdnem két éve várok a lehetőségre. Szerintem teljesen természetes, hogy néha érzek némi gyomorgörcsöt – válaszolta Olasz Anna (Szegedi Úszó Egylet), aki szombaton a nyílt vízi úszók setúbali pótkvalifikációs viadalán száll harcba a kiosztható kilenc kvóta egyikéért. A szabályok értelmében a még kvóta nélküli országok egyaránt két versenyzőt indíthatnak a versenyen, ám a kilenc kvóta mindegyikét más-más országbeli úszó szerezheti meg. Olasz mellett Rohács Réka (Kőbánya SC) lesz a másik magyar Setúbalban.

– Két évvel ezelőtt a kvangdzsui világbajnokságon nem sikerült a kvótaszerzés, így érthető, ha régóta foglalkoztatja a verseny, ám az talán előnyt jelent a többiekkel szemben, hogy Európa-bajnoki ezüstérmesként vághat neki a viadalnak.
– Valóban növelte az önbizalmamat, hogy a hazai kontinensviadalon második lettem tíz kilométeren. Abban bízom, hogy Setúbalban is eszembe jut a budapesti Olasz Anna, az, hogy milyen bátran tudok versenyezni, és milyen jól tudok hajrázni.

– Az edzésmunkáján is érződött a májusi siker?
– Egy ilyen jó eredmény mindig feldobja az embert, egy nagyobb verseny után ráadásul én sohasem azt érzem, hogy de jó lenne pihenni, hanem azt, hogy menjünk tovább, hajrá, dolgozzunk még! Ráadásul mentálisan is feltölt egy ilyen viadal, meg aztán a nyílt vízi úszók csapata tényleg egy nagy család, öröm minden vele töltött perc.

– Szombaton is a család egy részével tölti a nap néhány óráját, ez a verseny mégis más lesz, mint a többi.
– Elég sok országban megy még a ki-ki harc, például az angoloknál, a spanyoloknál és az oroszoknál is – ők leginkább egymást figyelik a vízben. Amellett, hogy jó formában vagyok, ez is a malmomra hajthatja a vizet, hiszen ez tényleg különleges verseny: a verekedős úszók nem arra pazarolják majd az energiájukat, hogy engem üssenek. Minek is tennék, ha üthetik a saját honfitársukat…

– A hangulata is különleges egy ilyen pótkvalifikációs viadalnak?
– Érezzük a nyomást rendesen, ami nem csoda, hiszen nincs több lehetőség a kvótaszerzésre. Egy világbajnokság már önmagában is nagy esemény, de ott tudod, ha nem sikerül a kvalifikáció, és a honfitársadnak sem, még van egy lehetőséged. Setúbalban minden más lesz, ott a most vagy soha elve fog uralkodni, ami a parton és a vízben egyaránt érzékelhető lesz.

– Hogyan lesz képes kizárni ezt a nyomást, ezt a hangulatot?
– A rutin segíthet. Nekem ez már a harmadik olimpiai ciklusom, és London előtt már indultam ilyen pótkvalifikációs viadalon. Ettől az évtől tettem függővé a folytatást, s persze az olimpia a cél – és megvárom a szombati versenyt is –, ám az Eb-ezüst után már nem érzem azt, hogy ha nem sikerül a kvótaszerzés, akkor biztosan befejezem. Ez azt is jelenti, hogy felszabadultan úszhatok, és nagyon bízom az elvégzett munkában. Hogy milyen is volt ez a munka az elmúlt hónapokban, az már az Európa-bajnokságon is megmutatkozott. Na meg az is ott van bennem, hogy ha az elején hibázom netán, lesz lehetőségem javítani a kétórás verseny alatt.

– Rasovszky Kristóffal nagyon jó barátok, neki már megvan a kvótája. Motiválja az is, hogy együtt utazhatnának Tokióba?
– Naná! Rasóval régóta tervezgetjük az olimpiát, sőt az utána következő időszakot is, hiszen a nyílt vízi úszócsalád néhány tagjával közös utazást is tervezünk.

– Ez a különleges verseny speciális taktikát is igényel?
– Mindenképpen. Az edzőmmel, Gellért Gáborral a verseny előtt alaposan átbeszéljük a versenyt. Úgy gondolom, hogy Rékával mind a ketten ott leszünk az első tízben, így az, hogy melyikünk szerez kvótát, szerintem a legvégén dől el.