Három sportág klasszisa – Senánszky Petrát a változatosság gyönyörködteti

Az elkötelezett sportrajongók már a 2017-es wroclawi világjátékok után megismerhették Senánszky Petra nevét, aki öt évvel ezelőtt, Lengyelországban saját csúcsait megdöntve világrekorddal lett aranyérmes az uszonyos gyorsúszók 50 és 100 méteres távján. Egy évvel később az úszók között is elkezdte bontogatni a szárnyait: országos bajnok lett 50 méteren, a tokiói ötkarikás játékokra már a repülőjegye is megvolt, nem rajta múlt, hogy végül itthon kellett maradnia. Idén pedig az életmentésbe is belevágott – sikerrel, s miután 2017-es bajnoki címeit is megvédte Birminghamben, ő lett az első, aki a nem olimpiai sportok multieseményén két különböző sportágban is győzni tudott.

CSAK A KÖVETKEZŐ VILÁGJÁTÉKOKRA GONDOLT

A 2017-es wroclawi világjátékokon elért sikerei után Senánszky Petra arra gondolt, még négy évig uszonyos úszóként versenyez, úgy vélte, akkor érzi majd teljesnek a karrierjét, ha az egyesült államokbeli Birminghamben megvédi 50 és 100 méteren szerzett bajnoki címét, és ismét megjavítja a világcsúcsait. „Akkor még nem volt a képben az úszás. Lengyelországban pedig óriási időket mentem, jó magasra tettem magamnak a lécet uszonyos úszásban is e célokkal” – emlékezett vissza.

Az életnek azonban más tervei voltak, és még a pandémia is csavart egyet a történeten. Ugyanis 2018-ban elindult 50 méteren az országos úszóbajnokságon, és mindenkit meglepve aranyérmet nyert, majd egy évvel később megismételte, s ez ráébresztette, hogy ebben a sportágban is lehet keresnivalója. Meg is úszta a B-szintet a tokiói olimpiára, ám a pandémia után a B-szintes sportolókat végül nem engedték rajtkőre állni a 2021-re halasztott játékokon, ami a versenyre való kiutazás előtt derült ki. „A végkifejlet nem érintett jól, de elhúzta az orrom előtt a mézesmadza­got – biztos voltam benne, hogy nem akarom ennyiben hagyni. Azt gondoltam, minden okkal történik, hiszen azt már tudtuk, hogy a világjátékok 2021 helyett 2022-ben lesz. A 2021-es tomszki uszonyosúszó-világbajnokság után tudtam még az eredeti sportágammal foglalkozni, készülni Birminghamre, úgy voltam vele, utána majd ráfeküdhetek rendesen az úszásra” – mondta a Debreceni Búvárklub versenyzője.

S mivel az életmentés az úszás és az uszonyos úszás ötvözete, felkérték a sportág képviselői, hogy próbálja ki, győzködték, vegyen részt versenyen, Petra pedig 2021-ben kötélnek állt. „Vannak specifikus versenyszámok, például a 4x25 méter babahúzó váltó, amelyet elég sokat kellett gyakorolnom, mert az 50 kilós babát fél karral húzni a vízben nem könnyű... De szeretek vízben lenni, szeretem az edzéseket, és a monotonitást is oldja, ha újdonság kerül a képbe, a babával való játszadozás is ilyen volt. Ráadásul másfajta uszonyt is használnak az életmentők, mint mi, a nagy uszony, vagyis a monofin, valamint a kis uszony, tehát a bifin keverékének mondható, szerettem volna kipróbálni, milyen vele úszni. Kíváncsi típus vagyok, élvezem az új kihívást.”

Éppen a kíváncsisága, a kihívás keresése teszi képessé arra, hogy ennyi sportágban kiemelkedően teljesítsen. Az azonban továbbra sem kérdés, melyik áll a legközelebb a szívéhez. „Az uszonyos úszás a legizgalmasabb, de elfogult vagyok, ez a szerelem­sportágam, s ez akkor sem változik, ha most többet úszom uszony nélkül. Én is edzek miniuszonnyal, amit az úszók használnak a felkészüléshez, de ezt nem is nevezném uszonynak. Az úszás monotonabb, de persze ennek is megvan a maga szépsége. Én azért szeretem a sok eszközt, a variációs lehetőséget az edzéseken” – magyarázta a 17-szeres világbajnok.

SENÁNSZKY PETRA A 2022-ES VILÁGJÁTÉKOKON

EGY ÉV, HÁROM SPORTÁG, NÉGY VILÁGVERSENY

2022-re minden összeállt Petrának: az idei volt az utolsó év, amikor még az uszonyos úszást helyezte a középpontba, s szerencséjére változott a világjátékok programja, így fő sportágának versenyeit a megszokottól eltérően nem az életmentéssel azonos napokon rendezték. Az nem volt kérdés, hogy az uszonyosúszó-válogatottban helye van, a 2021-es Eb-n pedig életmentésben három női váltóval is kvótát szerzett. „A pandémia miatt több kvalifikációs verseny elmaradt, olyan országok nem jutottak ki a világjátékokra életmentésben, mint Kanada, Új-Zéland vagy Ausztrália, ahol ez alapsportágnak számít. Így viszont nekünk, Verrasztó Evelynnel, Jakabos Zsuzsannával és Gyurinovics Fannival könnyebb dolgunk volt. Persze ettől függetlenül is jó időket úsztunk, és nem kell bemutatni a többieket sem, mind kiváló úszók.”

Közben az is kiderült, Magyarország ismét otthont ad a vizes világbajnokságnak, Senánszky pedig a budapesti viadalon is lehetőséget kapott 50 méteres gyorsúszásban, valamint a 4x100-as női gyorsváltóban. Miután a staféta nyolcadikként zárt, 50 méteren pedig éppen aznap úszhatott középdöntőt, amikor Milák Kristóf győzött 100 méter pillangón, ő is átélhette, milyen, amikor ötezer magyar buzdítja a lelátóról. Aztán már repült is az Egyesült Államokba, hogy legyen ideje akklimatizálódni a birminghami világjátékok előtt. „Tartottuk a sorrendet, amit edzőmmel, Kókai Dáviddal határoztunk meg, vagyis hogy az uszonyos úszáson és a világjátékokon van a hangsúly, ezen az eseményen is voltam a legjobb formában. A világcsúcs elérését idő közben elengedtem, bár ha nincs a hazai úszó világbajnokság, vagy nem másik kontinensen rendezik a nem olimpiai sportágak legrangosabb viadalát, a hiányzó két század meg is lehetett volna” – taglalta.

Birminghamben mindkét egyéni számában sikerült megvédenie a címét, mégis a női 4x100-as felszíni úszóváltóval szerzett ezüstérme a legszebb emléke. „Ez meglepetés volt, reménykedtünk, de ezüstre nem gondoltunk... Bár ennek a számnak a válogatott szintű országos csúcsát itthon nem tartják számon, szerintem óriási időt úsztunk.”

Miután a fő versenyei terhe leesett a válláról, következhetett az életmentés, amelyen a 4x50-es női akadály­úszó váltóval arany-, a vegyes váltóval ezüstérmet szerzett, míg a már említett babahúzásban a hatodik helyen végzett. „Ideálisan alakult a program, örültem neki, hogy a két sportág időpontja nem üti egymást. Jó volt az úszólányokkal is jobban megismerkedni, remek volt a hangulat, örülök, hogy ebben is kipróbálhattam magam.”

Ezzel pedig sporttörténelmet írt: elsőként tudott két különböző sportágban aranyérmet szerezni a világjátékokon.

Birminghamből egy rövid amerikai edzőtáborozás után Cali felé vette az irányt az uszonyosúszó-válogatottal, ahol ismét címet védett két kedvenc számában, és mellétette a 4x100-as uszonyos gyorsúszás mixváltójának aranyérmét, valamint a 4x100-as női felszíni váltó ezüstérmét is. „Itt már felszabadultabban versenyeztem, az volt a fő célom, hogy egy szép korszakot méltó módon zárjak le. Ez volt az utolsó olyan uszonyosúszó-világbajnokságom, amikor főként erre a sportágra készültem. Szeretek szentimentális lenni: az első junior-világbajnokságom ugyancsak Kolumbiában volt, sokat jelent nekem, hogy ez a kalandom itt is ért véget. Ráadásul a közönség szuper hangulatot csinált, szívből szurkoltak mindenkinek” – nosztalgiázott Petra.

Ráadásul a verseny közben azt is megtudta, indulhat a római úszó Európa-bajnokságon! „Ez már nehézkesebben ment, de ki tudtam sajtolni magamból a tartalékaimat, és a 4x100-as gyorsváltóban így is megjavítottam az egyéni legjobbamat, ötödikek lettünk a lányokkal. Szép nyár volt, nagyon sűrű év, de még egyszer nem vállalnám a négy eseményt. Ráadásul az uszonyos úszás és az úszás nagyon más műfaj, azzal is meg kellett birkóznom, hogy nem könnyű váltogatni a kettőt.”

NEM LEHET PRÓFÉTA A SAJÁT HAZÁJÁBAN

Míg Kolumbiában, Új-Zélandon, ahol felkapott sportág az uszonyos úszás, fiatalok százai tapétázzák ki a szobájuk falát a posztereivel, s Görögországban 250 gyereknek tart bemutató edzést, a világjátékokért felelős nemzetközi szervezet pedig újra meg újra videót oszt meg a birminghami teljesítményéről, úgy érzi, itthon még a sporttörténelmi siker is negatív hullámokat kavart. A sajtó ugyanis azt kapta fel, hogy a világjátékokon elért eredményeivel mennyi pénzt keresett, vagyis mennyibe fog kerülni az államnak azokkal az úszókkal együtt, akik hozzá hasonlóan érmet szereztek a rangos eseményen.

„Nem esett jól, hogy a pénz miatt rosszalló cikkekkel kerültünk középpontba, főként azért, mert az úszóközegnek nem tetszett, hogy néhányan átjöttek uszonyos úszónak meg az életmentőkhöz, és ebből is lett bevételük” – világította meg a hátteret az ötszörös világjátékok-győztes. Az úszók közül előbbi sportágban Holoda Péter, utóbbiban Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn, Gyurinovics Fanni és Szabó Szebasztián is érmet szerzett az egyesült államokbeli Birminghamben.

„Először nagyon boldogok voltunk az uszonyos úszókkal, amiért sokkal sikeresebben zártunk, mint vártuk, aztán láttuk, mi történik otthon a médiában, és egymás vállán sírtunk. Nagyon letörte a csapatot a világbajnokság előtt – hiszen mi a világjátékokról egyből mentünk tovább Kolumbiába, Caliba. Hiába írtam én is sporttörténelmet, nem gratuláltak, hanem azt firtatták, miért keresek én ezzel annyit, mint Milák Kristóf.”

Árnyalja a képet, hogy azok, akik amatőrnek minősülő, olimpián nem szereplő sportágat űznek, kizárólag a világjátékokon elért eredményükért kapnak jutalmat, nem jár nekik a Gerevich-ösztöndíj, és a sportáguk is jóval kisebb állami támogatáshoz jut, mint az ötkarikás „nagy testvér”. Petra azt is hozzátette, nem fog annyit kapni, mint az olimpiai bajnok úszó. „Sajnálom, hogy így állnak hozzá, de ez általában így van: ha valamit nem ismernek, kevésbé látják benne az értéket. Keresnék én szívesen annyit ezzel a sportággal mint az úszással Milák Kristóf, de sajnos nem ez a helyzet. Egy kezemen meg tudom számolni, hányan vagyunk, akik meg tudunk élni az uszonyos úszásból, mint profi sportolók, és nekem is csak úgy sikerült stabil anyagi hátteret kialakítanom, hogy mellette van két másik sportágam – fejtette ki Senánszky Petra. – Akik szívvel-lélekkel csinálják évek óta, és általában még költenek is rá, hogy képviselhessék Magyarországot – mert volt, akinek félmillió forintjába került a világbajnoki szereplése –, megérdemlik, hogy legalább négyévente egyszer valami bevételük legyen.”

Az uszonyos úszásból kihozta a maximumot, az úszást pedig dacból kezdte, hogy megmutassa, ő is ér annyit, mint azok, akiknek nincs uszony a lábukon, mára mégis komolyan gondolja Magyarország talán legsokoldalúbb élsportolója, hogy az úszók között is nagyot alakít. Bár már 28 éves, mégis úgy érzi, lehet esélye, így mostantól erre a sportágra helyezi a hangsúlyt. „Az, hogy egész életemben uszonyos úszó voltam, nem kedvező az úszóteljesítményem szempontjából, ugyanakkor nem is feltétlenül rossz. Annak például nagyon örülök, hogy még bőven tudok fejlődni, úgy érzem, sok van bennem, miközben az eredeti sportágamban már a maximumot karcolgatom, századokat tudok csak lecsiszolni – magyarázta, majd arra is kitért, miért nincs még kiégve. – Szerencsések az úszók, mivel van pénz a sportágban, ez a pozitív oldal. Ugyanakkor mindenképpen hozniuk kell gyerekkoruktól az eredményt, ki kell préselni belőlük, már csak azért is, hogy az edző, a klub szintén kapjon támogatást, ez a negatív része. Rajtam sohasem volt olyan jellegű külső nyomás, hogy ha törik, ha szakad, teljesítenem kell.”

Furcsán is érezheti magát ebben a közegben, hiszen az úszóvilág merőben különbözik attól, amilyen értékrend szerint az uszonyos úszók között felnőtt, más a hozzáállása az élethez, az eredményességhez, mint a legtöbb úszónak. Új sportágában a versenyzők nem annyira összetartók, támogatók, mint az uszonyos úszók, akik biztatják egymást, örülnek a másik sikereinek válogatott szinten is, és nagy pénzjutalom, anyagi támogatás híján a közösség, a sport szeretetéért úsznak. „Nem gondolom, hogy az egyik közeg jobb, a másik rosszabb lenne, egyszerűen csak más. Most, hogy belelátok az úszók életébe, azt gondolom, ők is nagyon jó emberek, csak a pozícióféltés, a feljebb lépési lehetőségért vívott harc, vagy hogy ki mennyi támogatást kap, befolyásolja, miként állnak egymáshoz a sportolók, az edzők – osztotta meg benyomásait a Debreceni Búvárklub versenyzője. – Érthető, hogy szeretnék megtartani a helyüket, hiszen az eredmények nagy szerepet játszanak abban, ki mennyi pénzt kap, óriási a harc, és nekik a megélhetésük múlik rajta.”

Innen nézve nem meglepő, hogy az uszonyos úszásból hozott mentalitásával kilóg az úszók közül, üde színfolt az egyik legsikeresebb magyar sportág időnként akár mérgezőnek is nevezhető közegében, s talán vissza is tud csempészni néhány feledésbe merülő értéket az uszodák falai közé. „Próbálom a másik oldalt képviselni, és szerintem ez többeknek tetszik. Azt, hogy ha valaki dobogós lesz az Európa-bajnokságon, ne az legyen az első gondolatunk, hogy milyen idővel nyert, hanem örüljünk vele, amiért érem kerül a nyakába. Hiszen egy csapat vagyunk, és az a célunk, hogy a lehető legjobb eredményeket hozzuk! Szerintem ez a gondolkodásmód meg is van a legtöbb úszóban, csak talán deformálja a lelküket az, hogy pénzért, a napi megélhetésért hajtanak.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 5-i lapszámában jelent meg.)