Verrasztó Dávid űridővel hangolt, a vb „csak rajta múlik”

Hogy mennyi?!

Nem, nem csal a szám, nem történt elírás, az bizony 4:07.47!

De hogyan? És már most?

Verrasztó Dávid fura figura – és akkor még visszafogottan fogalmaztunk. Vannak, akik legyintenek a neve hallatán, és ezt leginkább a múltbeli „hülyeségei” miatt teszik, mások rajonganak érte.
Ha lecsupaszítunk mindent, és csak a sporteredményeket nézzük, így összegezhetünk: a 28 éves úszónak van egy világbajnoki ezüstérme (2015), két Európa-bajnoki aranya (2014, 2016), két Eb-ezüstje (2010, 2012), három rövid pályás vb-bronza (2012, 2014, 2016), három rövid pályás Eb-aranya (2010, 2013, 2015), és három rövid pályás Eb-ezüstje (2009, 2011, 2012) – mind-mind 400 méter vegyesen.

Kétségtelenül fura figura, leginkább mert egyike azoknak, akik rendkívül jól bírják a kemény munkát, mert az a típus, akit bizony egy-egy siker után is nagyon nehéz megnyitni, előfordul, hogy a kérdésekre csak egyszavas válaszokat ad, és mert képes arra, hogy a legváratlanabb pillanatban is megcsillogtassa, mit tud valójában.

Nos, azon a június 24-i kora este ott, Rómában a Hét domb elnevezésű nemzetközi viadal ilyen pillanatot hordozott – és valójában nem is egy pillanat volt: a varázslat 4:07.47 percen keresztül tartott.

A célba érkezésnél pedig mindenki csodálkozott, még az úszó és mestere is…

 

„Valóban meglepett a 4:07-es idő, ennyire jó eredménnyel nem számoltunk, pláne nem Rómában – ismerte el Molnár Ákos edző. – Tavasszal kétszer is úszott 4:10-et, ilyenre korábban nem volt példa, ráadásul a második alkalommal, Stockholmban kicsit kalandos volt az utunk, a versenyünk, mert elvesztek a csomagjaink útközben. Rómában kijöttek Dávid fordulói, és a végén produkált egy remek száz gyorsot. Foglalkozunk mi sokat ezzel az úszásnemmel, de az a római 57.26-os száz méter elég jóra sikerült… Azt szerettem volna, ha a világbajnokságon Dávid 4:08-at úszik, hát most kicsit jobbat szeretnék.”

A Molnár Ákos, Verrasztó duó istenigazából szeptember óta dolgozik együtt: akkor klubot váltottak, a Jövő SC-ből a BVSC-Zuglóba igazoltak, a korábbi világbajnok úszó, Verrasztó Zoltán, vagyis az édesapa pedig „kiszállt a buliból” – kiváló szakember ő, tűpontosan látja az összefüggéseket és a miérteket a sportágban, ám az apa-fiú kapcsolat mérgezte a szakmai munkát, és persze mindez visszafelé is igaz…

ARANYHAL

Az idei világranglistát Chase Kalisz vezeti (4:06.99), de nemcsak ez mondatja velünk azt, hogy az amerikai fiú ott lehet a végelszámolásnál, sokkal inkább az, hogy négy éve folyamatosan ott van a világ élvonalában – 400 vegyesen a riói olimpián ezüstérmet szerzett, a 2013-as barcelonai világbajnokságon a második, míg két évvel később Kazanyban a harmadik helyen végzett. Természetesen a két japán, az olimpiai bajnok Hagino Koszuke valamint az előző két vb-n győztes Szeto Daija is aranyesélyesként érkezik Budapestre.

„Ma már csak én állok a parton Dávid mellett: Széles Sándortól, Verrasztó Zoltántól és Fehérvári Balázstól megtanultam, amit kellett, a továbbiakat én próbálom hozzátenni a közös munkához – mondta ennek kapcsán Molnár Ákos. – Dávid visszajelzései fontosak, ilyenkor megbeszéljük azt is, hogy azokat csak a fáradtság mondatja-e vele, vagy más oka van. Technikailag előreléptünk, a szárazföldi munkában is történt változás, ezt elfogadta Dávid is, s ennek az az eredménye, hogy az erejét képes jobban átadni a víznek. Ráadásul – és erre külön büszkék vagyunk – huszonnyolc évesen produkálta ezt Dávid, hogy tavasszal kilenc egyéni csúcsot is úszott, minden úszásnemben javult százon és kétszázon, plusz nyolcszáz gyorson is felülírta a korábbi rekordját, vagyis látszott a fejlődés. Én azt hiszem, nem varázsütésre történt csoda, egyszerűen Dávid megúszta, amit tudott.”

…és persze erre még lehet pakolni: Verrasztó Dávid a római verseny után nem sokkal már Debrecenben találta magát, az utolsó simításokat edzőjével együtt ott végzik el. A további munka azt feltételezi, hogy fizikailag a Duna Arénában még jobb állapotban léphet rajtkőre a világbajnoki ezüstérmes, mint tette azt június végén az olasz fővárosban. Aztán hogy idehaza abban a kicsivel több mint négy percből mit hoz ki, az már csak rajta múlik.

„Olyankor én már nem tudok hozzátenni semmit az egészhez – folytatta Molnár Ákos. – Jó formában lesz, az biztos. Erőt kell merítenie abból, hogy bebizonyosodott, jó, amit csinálunk. De ott, a rajtkövön, és bent, a vízben már egyedül lesz. Rajta múlik minden.”

CSAK 400 VEGYESEN INDUL

– Meglepte az a kiváló római idő?
– Igen, abból a szempontból mindenképpen, hogy ennyire jó eredményt én sem vártam magamtól június végén – válaszolta Verrasztó Dávid.

– Ebből mi lehet egy hónappal később, immár a világbajnokságon?
– Óvatos lennék: remélem, ugyanezt képes leszek a Duna Arénában is megcsinálni.

– Kétszer?
– Most úgy gondolom, hogy az előfutamok során olyan 4.11-4:12-es idő kell a döntőbe kerüléshez.

– Ó, azt álmából felébresztve is képes lesz elérni!
– Remélem… Egyébként éppen a 4:07-es időeredmény miatt döntöttünk úgy az edzőmmel, hogy a világbajnokságon nem indulok kétszáz vegyesen, nem akartuk ugyanis, hogy bármi is belezavarjon a négyszáz vegyesbe.

– Hogyan kalkulál, hányan pályáznak a dobogóra négyszáz vegyesen?
– Nem kevesen: négyen biztosan. Még csak azt sem mondhatnám, hogy a hazai pálya mellettem szól, mert bár edzettünk már a Duna Arénában, a versenyen minden más lesz.