Vizes vb: Az edzőm nem ezt érdemelte, ezért sem adom fel – Gyurta Dániel

– Azért az ember ilyenkor elég nehezen szólal meg…
– Akkor segítek: számítottam rá, hogy így sikerül nekem ez a világbajnokság, nem ért meglepetésként az, ami az előfutamban történt – mondta Gyurta Dániel röviddel azután, hogy a 200 méteres mellúszás előfutamaiban, akárcsak a riói olimpián, a 17. helyen végzett, így nem jutott a középdöntőbe. – Csak kicsi kellett volna most is ahhoz, hogy továbbjussak, de ennek valamiért most így kellett történnie. Nem vagyok csalódott, én mindent megtettem ebben az évben, akárcsak tavaly is. Voltam már ilyen helyzetben, sőt ennél sokkal rosszabban is 2004 után: akkor ki tudtam jönni a gödörből, ez a célom most is. – Azért az ember ilyenkor elég nehezen szólal meg…
– Akkor segítek: számítottam rá, hogy így sikerül nekem ez a világbajnokság, nem ért meglepetésként az, ami az előfutamban történt – mondta Gyurta Dániel röviddel azután, hogy a 200 méteres mellúszás előfutamaiban, akárcsak a riói olimpián, a 17. helyen végzett, így nem jutott a középdöntőbe. – Csak kicsi kellett volna most is ahhoz, hogy továbbjussak, de ennek valamiért most így kellett történnie. Nem vagyok csalódott, én mindent megtettem ebben az évben, akárcsak tavaly is. Voltam már ilyen helyzetben, sőt ennél sokkal rosszabban is 2004 után: akkor ki tudtam jönni a gödörből, ez a célom most is.

– Nyilván nem azért váltott edzőt a riói olimpia után, mert csak a budapesti világbajnokságig gondolkodott – az út, amelyre akkor rálépett, folytatódik?
– Egyértelműen. Tizenhét év után azért nehéz megváltoztatni a technikámat, az edzésmunkát, egyáltalán nem volt biztos, hogy ilyen hamar meglátszik a munkánk eredménye.

– Vagyis folytatja?
– Menni kell továbbra is előre!

– Azért nem lehet könnyű olimpiai bajnokként úgy végigvonulnia a vegyes zónán, hogy mindenki azt kérdezgeti öntől, miért nem megy jobban.
– Szerencsére sokkal többször kérték azt tőlem, mondjak valamit a győzelmemről. De a sport ilyen, a mellúszás különösen. Ez a legnehezebb úszásnem, mindennap újra és újra kell tanulni a mozgást, a technikát. Nem az a típusú ember vagyok, aki feladja. Az elmúlt hónapokban sokan mondogatták, lehet, hogy el sem indulok ezen a vébén, de láthatják, itt vagyok. Odaálltam, és bárkinek nyugodtan, tiszta lelkiismerettel tudok a szemébe nézni. Egyedüli csalódásom az, hogy a váltóban megint hibáztam szerdán… De az egyéni úszásomról nem tudok rosszat mondani, ez volt a száz százalék tőlem – lehet, hogy másként alakul minden, ha ezt a versenyt egy nappal korábban vagy később rendezik, de most volt a verseny. Ez most a tizenhetedik helyhez volt elég.

– Vasárnap lesz a 4x100-as vegyes váltó: abban a csapatban ott lesz?
– Ha a kapitány úgy dönt, hogy három, világbajnokságokon elkövetett hibám ellenére bizalmat szavaz nekem, és betesz a csapatba, akkor szeretnék élni a lehetőséggel.

– Megnyert már mindent ebben a sportágban, amit csak lehet, elindult a sportdiplomáciai karrierje, népszerű, az emberek szeretik, nem lenne könnyebb…
– …Abbahagyni? Ezt nekem kell éreznem. Persze nem könnyű minden hajnalban felkelni, edzésre menni, leúszni sok-sok kilométert, de szeretem ezt csinálni.

– De mi hajtja, mi motiválja még?
– Például az, hogy a világversenyek vegyes zónájában újra azt tudjam mondani a kamerák előtt és a mikrofonokba, hogy örülök a győzelmemnek. Szeretném bizonyítani, hogy képes vagyok újra visszatérni. Cseh Laci vagy Hosszú Katinka is volt mélyponton, mindketten felálltak. Én is fel fogok.

– Azt mondja, nem csalódott, a szeme mégis tele van szomorúsággal.
– Ez igaz. Nagyon-nagyon elszomorít az, hogy szomorúságot okoztam az edzőmnek, Nagy Józsefnek. Elvállalta a közös munkát, dolgoztunk is rengeteget, ennek egyelőre még nem látszik az eredménye. Nem ezt érdemelte tőlem, már csak ezért sem szabad feladnom. Érte is dolgozom majd a jövőben, neki is bizonyítani akarok – és fogok is.