A férfi pólóbajnokság rájátszását két hét alatt zavarták le a csapatok, szinte nem is volt olyan nap, amikor ne rendeztek volna mérkőzést. A rohamtempó miatt megemészteni sem volt idő a történteket, értékelni a látottakat. Éppen ezért a négy érdekelt csapatot vettük most górcső alá. A sorozatot a bajnokság negyedik helyezettjével, a Ferencvárossal nyitjuk
Tóth László (fekete sapkában) edzôje szerint is a legjobbak közé tartozott, ha csak rajta múlt volna, mindenkit lenyom a víz alá a Fradi (Fotó. Árvai Károly)
Tóth László (fekete sapkában) edzôje szerint is a legjobbak közé tartozott, ha csak rajta múlt volna, mindenkit lenyom a víz alá a Fradi (Fotó. Árvai Károly)
Átmeneti esztendő. Így vágtak neki a zöld-fehérek a szezonnak. Távozó olimpiai bajnokokkal, az ificsapatból felhozott, máshonnan elküldött játékosokkal, új edzővel. A szakosztály életben maradt, pedig a nyáron sokáig úgy nézett ki, még a lehető legrosszabb is megtörténhet. Paján Viktornak volt egyedül szerződése, ám szerencsére később összejött a csapat. Nem is akármilyen! "Sok időre van szükségünk, ám én remélem, az idény végére méltó vetélytársai leszünk a két nagycsapatnak is”–kezdte székfoglalóját a Vad Lajost váltó Gyöngyösi András, akinek szavait talán sokan csak a kötelező optimizmusnak tudták be, mondván, az kizárt, hogy ez a gárda megszorítsa a Vasast vagy a Honvédot. Ehhez képest… Meccsről meccsre állt össze az együttes, mindinkább látszott, komolyan kell számolni vele. Fantasztikus húzás volt Olaszországból a válogatott egykori centerét, Tóth Lászlót a Népligetbe csábítani, aztán a hajrában a jugoszláv olimpiai bajnok kapus, Alekszandar Sostar
Edzôi szemmel
– Mindenképpen jónak értékelem a csapat teljesítményét. Amikor elkezdtük a munkát, az volt a terv, hogy a szezon második felében a legjobbakat is megszorítsuk, akár le is gyôzzük. Örülök, hogy elhitték, mi több, teljesítették ezt a fiúk. Sokat dolgoztunk, fegyelmezett, hajtós kis csapat jött össze. A bajnokság végén balszerencsénk volt, a Vasas ellen kedvezôbb helyzetbôl játszhattunk volna, ám a Honvéddal kellett mérkôznünk, 4–0-s ponthátrányból. Lássuk be, ebben az évben még nem volt benne a csapatban, hogy ötször vagy hatszor gyôzze le a nagyokat, éppen ezért a Magyar Kupa volt számunkra az igazi kiugrási lehetôség. Az, hogy az elôdöntôben kivertük a Honvédot és hogy a fináléban csak hosszabbításban maradtunk alul a Vasassal szemben, feltétlenül a csapat dicséretére válik. Az építkezés éve volt, megvan az alap, erre támaszkodva jövôre még jobbak lehetünk. Kiemelném a fantasztikusan centerezô Tóth Lászlót, a gólok zömét szerzô Katonás, Nyéki kettôst, de Sostar is sokat tett a sikerért. Ôk voltak a legjobbjaink, de összességében mindenkivel elégedett vagyok. És hiszem, a következô szezon még jobban sikerül!
igazolása is a döntés helyességét igazolta. A Vasasból áthívott Katonás Gergő, Lehmann István kettős is megérte a pénzét, mint ahogy Nyéki Balázs, a bajnokság gólkirálya is élt az edzőjétől kapott lehetőséggel. A fiatalokról, az ifikről nem is beszélve! Munka, munka és munka. Rengeteget dolgozott Gyöngyösi fiaival, nem volt megállás, ami meghozta a gyümölcsét. A szisztematikus játék ellenszerét az olimpiai bajnokokkal felálló vetélytársak sem mindig találták, így fordulhatott elő, hogy egy csapásra négyesélyesnek –hiszen a BVSC ugyanezt az utat járta be –kiáltották ki az "eredetileg” kétesélyesnek "kiírt”bajnokságot. Mindazonáltal érvényesült a papírforma: a csapat a negyedik helyen futott be. Az elődöntőben 8–0-s összesítéssel lépett túl rajta a Domino, igaz, egy sokáig emlékezetes, 44 kiállítást hozó meccset megnyert a Fradi, ám azt elvették tőle. A Magyar Kupában viszont nem volt pardon: a csodálatos küzdeni akarás, a hit kupadöntőt ért –Nyékiék a Dominót győzték le az elődöntőben! –, ahol ugyan a hosszabbítás utolsó pillanataiban elbukott a csapat a Vasas ellenében, mégis, ez az ezüstérem sokkal többel ért a csapat számára. A Fradival tehát számolni kell –már csak azért is, mert a zuhanyhíradó szerint klasszisjátékos érkezése is várható! –, és nemcsak a Honvédnak, a Vasasnak és a BVSC-nek, hanem már a nemzetközi mezőnynek is. Mert ha ez volt az átmeneti esztendő, akkor…