Ferencvárosi szamárság

Húsz esztendő zöldben, rosszban és jóban. Kitörölhetetlen időszak, okot ad, adhatna a nosztalgiázásra. A gólokra, a balkezes bombákra, a győzelmekre, a telt házas meccsekre, vagy éppen az edzői sikerekre. Mert röpke két szezon alatt azokból is voltak bőven: esélytelenül megvívott, mégis diadalittas csaták, az ellenfél, a favorit BVSC edzőjét, Gerendás Györgyöt is meglepő bajnoki aranyérem (Székely Bulcsú aranygólja a fullasztó ligeti melegben libabőrt idéző pillanat), az azt követő grandiózus ünneplés, vagy éppen az athéni BL-parádé. Mindezt úgy, hogy bevallottan azért kapta csak meg a lehetőséget, mert abban az esztendőben, 1999-ben sem sikerült az igazi "nagyhalat”, Kovács Istvánt vagy Gerendás Györgyöt a klubhoz csábítani. A ló és a szamár esete ugyebár…A "szamár”, Vad Lajosezzel mit sem törődve, rendkívüli agilitással végezte dolgát, munkaadóit is meglepve lépegetett előre a csapattal. "Ügyes, de még tapasztalatlan”, "Ô sem tudja megváltani a világot”, ilyen és ezekhez hasonló vélemények, amelyek a Honvéddal szembeni bajnoki elődöntőben, a kiesés szélén, 2–6-os pontaránynál láttak napvilágot. Egyesek már a következő Fradi-tréner nevét találgatták –mindhiába. Vadul mentek előre a ferencvárosiak, Kósz, Székely, Hesz, Matajsz és a többiek, csodák csodájára az következő három találkát is megnyerték, fináléba jutottak, majd azzal a lendülettel az elsőséget is bezsebelték."Ez már a múlt, ebből pedig nem lehet megélni”–így Vad Lajos. Jellemző mondat tőle. Egy nappal az említett fiesztát követően ugyanezek a szavak hagyták el a száját. Persze, a különbséget is látni kell: akkor, 2000 nyarán szeretett csapatával, a Fradival tervezte a jövőt, a BL-t és a többit, most pedig… Maradjunk annyiban, az FTC éltetését egy ideig szüneteltetni méltóztatik.2002. június 30-án mindennemű felhajtás nélkül közölték vele, fel is út, le is út. "A húsz évet nem lehet elfelejteni, holmi kirúgással semmissé tenni, a szívemben továbbra is fradista maradok”–meséli. Számított az elküldésére. Talán meg is könnyebbült. Meg, hiszen egy esztendőn át tulajdonképpen a jelenlétéért kapta a fizetését. Nem, nem tévedés, az "FTC belső viszályai” címet is kapható 2000/2001-es idény zárásakor a még tizenkét hónapnyi szerződéssel rendelkező mestert (a bajnoki cím jutalmául kapta a kétéves bizalmat) nem azon mód elküldték, hiszen ez esetben azonnal fizetni illet, kellett volna, hanem parkolópályára helyezték. Hivatalosan valamelyik gyerekcsapat mellé tették. Nem hivatalosan nem kívánatos személy lett a Népligetben. A fizetését, felnőtt edzői fizetését –miként a tényleges trénerét, Gyöngyösi Andrásét – mindenesetre havonta kézbesítették."A lelkiismeretem tiszta, minden nap a tükörbe tudok nézni, és ez a lényeg. Ebben az átmeneti időben megtanultam, a Fradin kívül más is van az életben. Ha a klubnak volt annyi pénze, hogy két edzőt fizessen, az az ő dolga. Sajnáltam, hogy nem folytathattam a fiúkkal a munkát, még akkor is, ha tudvalévő, milyen játékosok hagyták ott akkor a csapatot”–folytatja Vad higgadtan. Mint mondja, nem akarja feltépni a sebeket, így meg sem említi az állandó fizetési hercehurcát, a puccsot, a békítőtárgyalást, a pörlekedést, néhány tönkrement barátságot. A Kratochvil, Klaric duót sem ő hozza szóba – "Hát, igen, a BL-döntőt ők vették el tőlünk…”, a bírók színjátéka az Olympiakosz ellen mindenesetre jellemző volt a Ferencváros (hol Ferencváros, hol FTC-Thomas Jeans, hol FTC-Mirato…) akkori időszakára: ilyen-olyan okok végett semmi sem sikerült.Azóta nyugodtabb életet él az egykori válogatott pólós (mint ahogy a zöldek, VMAX nevet viselő pólószakosztálya is), a tavalyi idény tapasztalatait kihasználva – "Ez az egy év amellett, hogy gyarapodott a bankszámlám, arra volt jó, legyen némi rálátásom az utánpótlásra”– a fiatalabb korosztállyal foglalatoskodik. Tegyük gyorsan hozzá: nem csak papíron…A KSI vezír, Szívós István csapott le rá, ő pedig köszönte szépen, elfogadta az ajánlatot. A gyerekcsapat edzője lett. Tizennégy esztendős palántáknak próbálja átadni tudását, neveli, nevelgeti őket, az érdekeikben jár el, úgy, mint tette azt nemrégiben mondjuk olimpiai bajnokokkal. Változnak az idők. "Sokan kérdezik, miként lehetséges, egyáltalán normális-e, hogy két éve még aranyérmet ünnepeltem egy felnőttcsapat edzőjeként, ma pedig gyerekekkel foglalkozom. Ilyenkor azt szoktam mondani, lehet, ez a normális…”–ironizál az ifiválogatott, Merész András kapitány mellett is feladatot kapó, a TF-en is tanuló szakember, majd hozzáteszi: "Remekül érzem magam a KSI-ben, családias a hangulat, nem kell állandóan hátranéznem, ki fog hátba szúrni. Lelkesek a gyerekek, jó velük dolgozni.”Mindazonáltal Vad Lajos boldogsága odahaza teljesedik ki: hároméves –figyelem: balkezes! – kisfia nap mint nap rávilágít élete értelmére, amely két hónap múlva egy kislánnyal teljesedik ki. Feleségével november közepére várja a kicsi megszületését, úgyhogy felmondólevél ide vagy oda, a mosoly, a harmónia a Vad család éltetője. De hogy a történtek ellenére is drukkol a zöld-fehéreknek, a klubnak, a csapatnak, bizonyítja az is: fiát hova máshova, Sós Csabához, a Fradiba viszi majd le úszni tanulni…