Vízilabda: Már nem vagyok negatív spirálban – Manhercz

Furcsa klubidényt zárt Manhercz Krisztián.

Nagy reményekkel és célokkal érkezett Szegedről a Ferencvárosba, és az eredményeket nézve nem is lehet oka panaszra: 18 év után bajnokságot nyert az FTC-PQS, ráadásul megvédte Eurokupa-címét. Csakhogy a 21 éves válogatott keveset játszott, például az ötmeccses bajnoki döntő első három felvonásán a keretbe sem nevezték... Noha érvényes szerződése volt a zöld-fehérekhez a következő idényre, ő is azon kiváló játékosok egyike, akit átigazolt a megerősödő, bajnoki negyedik OSC.

„Hosszú idény volt, amely nem kezdődött jól, hiszen mandulaműtét miatt sokat hagytam ki – kezdte a Manó becenévre hallgató játékos. – Az európai Szuperkupa-döntőről torokgyulladás miatt hiányoztam, és a folytatás sem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Tisztában vagyok azzal, hogy Szegeden kivételes helyzetben voltam, minden meccset végigjátszottam, és azt is tudtam, hogy az FTC-ben a sok remek játékos között kevesebb játéklehetőséget kapok. Arra viszont nem számítottam, hogy ennyivel kevesebbet... Ez volt az egyik ok, amiért úgy éreztem, váltanom kell. Nem tudnék időpontot mondani, mikor határoztam el, inkább egy folyamat végén jutottam arra, hogy a céljaim elérése érdekében máshol játszom tovább. Nyilván sosem az egyik félen múlik, én is lehettem volna olykor pozitívabb felfogású, viszont már nincs értelme okokat keresni. Fontosabb, hogy a közelgő Európa-bajnokságra koncentráljak."

A vízilabdázó elmondta, mivel a jövő idényre is érvényes szerződést kötött a Fradival, nem tárgyalhatott más klubokkal, közben azonban több csapat megkereste. Az OSC által vázolt tervek nagyon tetszettek neki, ráadásul úgy érezte, az újbudai klub nagyon akarja őt. A két egyesület sokáig tárgyalt egymással – Nyíri Zoltán, az FTC operatív igazgatója például a június 11-i, a Ferencváros jövő idénybeli csapatát bejelentő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Manhercz jövője aznap délelőtt dőlt el. A fiatal pólós azt mondja, elsősorban a két klubnak kellett megegyeznie egymással, ezért ő ki is vonta magát a folyamatból, amely így nem is gyakorolt rá negatív hatást.

Kíváncsiak voltunk rá, miként hat válogatottbeli teljesítményére, hogy a klubidényben a vártnál kevesebbet játszott. Ne felejtsük el, a 2017-es világbajnokságon ezüstérmes keret alaposan átalakult, így Manherczre fiatal kora ellenére fontos feladatok várnak – vélhetően a barcelonai Európa-bajnokságon is.

„A világligadöntőn éreztem, hogy össze kell szednem magam ahhoz, hogy betöltsem az általam elképzelt szerepet a válogatottban, illetve majd a klubomban is – jegyezte meg Manhercz. – Vannak olyan helyzetek, amelyeket egy éve gondolkodás nélkül ellőttem, most viszont nem, ami részben önbizalom, részben bátorság kérdése – a bátorságé, amely mindig is jellemzett. Ugyanakkor azt érzem, már nem vagyok negatív spirálban, ráadásul a válogatottban nagyon baráti, pozitív a társaság, jobb helyen nem is lehetnék. Meccsről meccsre belejövök, az Európa-bajnokságra jó állapotban leszek."

Hasonló mondható el az alacsony átlagéletkorú válogatott egészére is, amely Manherczcel a fedélzeten szerzett ezüstérmet a világliga Budapesten rendezett nyolcas döntőjében.

„Összességében nagyon jól sikerült a világliga – tekintett vissza a múlt heti eseményre a játékos. – Nagyon örülök, hogy hazai környezetben sikerült legyőznünk a horvátokat. A montenegróiak elleni döntő kicsit fáj még, hiszen elkövettünk hibákat, igaz, bravúrgólokat is lőttünk. Tetszik viszont az út és a mentalitás, amelyet képviselünk. Még senki sem volt topformában, az ellenfelek és a mi játékosaink közül többnek is csak néhány nap pihenő jutott a genovai Bajnokok Ligája-döntő után. Erőfelmérőnek mindenképpen jó volt a világliga, ha tudunk fejlődni – és biztosan tudunk –, akkor ütőképesek leszünk. Nem féltem magunkat."