KoroNapló: Kapcsolat a külvilággal – Kemény Dénes

„Mivel ez a harmadik része a naplóm sorozatának, most már a bezártsági állóképességi eredményeink is ismertek: elfogadhatóan reagálunk az otthon maradásra, az összezártságra. Az elfogadható kifejezés jelzi, nem tökéletes, de nem is rossz. Nyilván sohasem voltunk heteken keresztül napi huszonkét-huszonnégy órát kötelezően együtt, nem könnyű a folyamatos alkalmazkodás a gyerek-szülő és az anyuka-apuka vonatkozásban sem, tanuljuk az új leckét.

Viszont ahogy az előző részben is írtam, ha az ember lefoglalja magát, kicsit visszatér a normalitásba, és még sikerélményeket is átélhet, ez segítheti szépen megélni a bezártság és az összezártság érzését.

Hogy jön ide a KoroNapló? Amint elkezdődött az országban a gyermekek digitális otthon tanulása, vagyis ez az új helyzet a velünk kapcsolatban lévő tizenegy intézmény gyermekeire is érvényessé vált, rögtön nekifogtunk a „Tegyél Jót!” programunkon belül a szükséges eszközök gyűjtésének.

Hat tabletet tudtunk a forrásaink átcsoportosításával venni, majd a beérkező pénzadományokból és az egyéni felajánlásokból (Polgár Tünde és Árpád, Mága Zoltán, Lenovo Magyarország) most már 156 (!) db eszköznél tartunk, melyeket önkéntes szakembereink egyenként programoznak az otthonukat elhagyni nem tudó gyermekeknek, segítve így a tanulásukat és a kapcsolattartást a külvilággal.

Leírhatatlan az az öröm, amit a csillogó szemű gyermekek boldogsága szerez, azt látom, hogy bárki, aki segített, nem is tudja, mekkora jót tett. Köszönik szépen a gyermekek, nevelőik és persze az alapítvány munkatársai!”

AKoroNaplóállandó szerzői:Baráth Botond(Egyesült Államok),Galló Vilmos(Svédország),Gulácsi Péter(Németország),Kemény Dénes(Magyarország),Ligetvári Patrik(Spanyolország),Vojvoda Dávid(Olaszország).

A KoroNapló korábbi bejegyzéseitIDE KATTINTVAtekinthetik meg!