MIAMI HEAT–PHILADELPHIA 76ERS 94–73
Dwight Howard lett az idény legjobban védekező játékosa az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA). Az Orlando Magic centere sorozatban a harmadik idényben érdemelte ki az elismerést, ilyesmire korábban senki sem volt képes. Összességében is csupán két játékos lett többször a legjobban védekező NBA-kosaras: Dikembe Mutombo és Ben Wallace 4-4 alkalommal tarolt. A szavazást óriási fölénnyel megnyerő Howard 66 dupla duplát ért el a szezonban, ezen belül hatszor jegyzőkönyvezett legalább 20-20 pontot és lepattanót. Lepattanóátlaga (14.2) a második legjobb, blokkolási mutatója (2.38 mérkőzésenként) a negyedik volt ebben az alapszakaszban. Több jelentős számot is feljegyeztek vele kapcsolatban a statisztikusok az elmúlt hónapokban: 25 évesen és 83 naposan ő lett a legfiatalabb NBA-játékos, aki pályafutása során eljutott 7000 lepattanóig (Wilt Chamberlaint előzte meg). Az egymást követő hatodik évben alkotta meg az „1000 lepattanó, 100 blokk" (vagy annál jobb) kombinációt – ennél hosszabb szériát (7 év) csak Moses Malone mondhatott magáénak a dobásblokkolás hivatalos statisztikai elemmé válása óta (1973–1974). És olyasmivel is csupán négyen dicsekedhetnek rajta kívül, hogy az első 500 mérkőzésükön legalább 6000 lepattanóig és 1000 dobásblokkolásig jutottak (a mérce itt is az 1973–1974-es idénytől feszül). Howard és a második helyen végző Kevin Garnett mellett négyen kaptak első helyes voksot a szavazásban részt vevő 120 egyesült államokbeli és kanadai szakírótól, szakkommentátortól: Chuck Hayes (Houston, 2), Grant Hill (Phoenix, 1), Joakim Noah (Chicago, 1) és Keith Bogans (Chicago, 1).
A SZAVAZÁS ÉLCSOPORTJA 1. Dwight Howard (Orlando) 585 pont 2. Kevin Garnett (Boston) 77 3. Tyson Chandler (Dallas) 70 |
A Miami nagy hármasa nem tréfál. A Philadelphia elleni első félidőben LeBron James, Dwyane Wade és Chris Bosh külön-külön több pontot szerzett, mint az ellenfél kezdő ötösének tagjai együttvéve – nem véletlen, hogy sima hazai győzelem lett a párharc második felvonásának vége. A siker mindazonáltal nem kizárólag az ellenfél palánkja alatti munka gyümölcse.
„Volt néhány egészen jól levédekezett meccsünk, de szerintem a mostani a legjobbak közül való" – foglalta össze a lényeget Bosh, aki – akárcsak az első mérkőzésen – dupla dupláig jutott (21 pont, 11 lepattanó). Igaz, ami igaz, a Miami egyetlen playoffbeli ellenfele sem dobott még a mezőnyből ilyen szerény hatékonysággal, 26 százalékosan az első félidőben...
LeBron James 29 ponttal (plusz hét lepattanóval, hat gólpasszal) érzékeltette, hogy szavatartó ember, azaz az első meccshez képest tényleg rámenősebben játszott. És hogy Wade csupán 14 pontig jutott, annak is megvan a magyarázata.
A hátvédet újfent kínozta a migrén, a vasárnapot egy elsötétített szobában szenvedte végig, enni sem tudott – kész csoda, hogy vállalta a játékot és 34 percet a pályán töltött. James mindenesetre úgy látta, harcostársa ugyanúgy kézben tartotta az irányítást, mint a legjobb napjain szokta.
A Philadelphia kezdő ötöse végül is 76–29-re maradt alul a hazaiak hasonló egységével szemben, nem meglepő, hogy a két legeredményesebb játékost a kispad adta Thaddeus Young (18) és Evan Turner (15) személyében.
A 2–0 tekintélyes előny, a Miami például még sohasem veszített ilyen kedvező helyzetből (hat győzelem), a Philadelphia pedig még sohasem nyert ilyen kezdés után (16 vereség). Van azonban egy részben biztató statisztika is a Sixers számára: igaz, hogy 1955 óta ez volt a második legalacsonyabb pontszáma a rájátszásban, ám amikor még ennél is „lejjebb" ragadt (68, 1999), végül megnyerte a párharcot – egy floridai csapat, az Orlando kárára.
CHICAGO BULLS–INDIANA PACERS 96–90
Miközben a Heat fél gázzal is nagy különbségű győzelmet aratott, a Chicago Bullsnak megint rettenetesen meg kellett dolgoznia a sikerért az Indiana ellen. Az első két negyedet a vendégek nyerték meg, és ha a hátrány nem is nőtt olyan tetemesre, mint szombaton, azért csak-csak futni kellett az eredmény után.
A nagy nehézségek árán megszülető hazai siker elsősorban a 36 pontig rakétázó Derrick Rose érdeme; a dobóhátvéd nyolc pontot jegyzett az utolsó négy percben. Ismét volt egy nagyon fontos hármasa Kyle Korvernek (90–85), és bizony nagyon kellett a biztos kezű büntetődobás a végjátékban. A chicagóiak az utolsó 16 alkalommal betaláltak a vonalról, ami döntőnek bizonyult.
Az első meccsen kissé halovány Carlos Boozer tartalmas dupla duplával (17 pont, 16 lepattanó) segített be, főképp neki köszönhető, hogy a Bulls fölényben volt a lepattanók gyűjtésében (57–33). Luol Deng 14 ponttal zárt.
Az Indana annak ellenére kiválóan tartotta magát, hogy dobóhátvédje, Darren Collison az első félidőben kiszállni kényszerült bokasérülés miatt. Danny Granger 19 ponttal vitte a prímet a vendégeknél, míg a nap dobása a szintén indianai T. J. Fordé volt – húszméteres triplájával lett 67–67 az állás a harmadik negyed végén.
KELETI FŐCSOPORT, NEGYEDDÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉSEK | |
Chicago Bulls–Indiana Pacers | 96–90 |
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 2–0 a Chicago javára | |
Miami Heat–Philadelphia 76ers | 94–73 |
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 2–0 a Miami javára |