Első két fordulóbeli szokásunkkal ellentétben ezúttal nem videóposzttal jelentkezünk, ugyanis a Benfica felismerte az "eltűnt, mint szürke szamár a ködben" mondás igazságtartalmát, és szürke játékkal nyert, videóanyagot alig szolgáltatva nekünk. Ennek ellenére a Porto lustaságának köszönhetően vezetjük a tabellát!Első két fordulóbeli szokásunkkal ellentétben ezúttal nem videóposzttal jelentkezünk, ugyanis a Benfica felismerte az "eltűnt, mint szürke szamár a ködben" mondás igazságtartalmát, és szürke játékkal nyert, videóanyagot alig szolgáltatva nekünk. Ennek ellenére a Porto lustaságának köszönhetően vezetjük a tabellát!
Uralni a mezőnyt sokféleképpen lehet: birtokolhatod a labdát olyan fölénnyel, hogy az még egy parlamentáris demokráciában is teljhatalmat adjon a kezedbe, sakkban tarthatod az ellenfeledet két gyors szélsővel, vagy lerombolhatod a támadásait két szupercsillagharcos képességű középpályással. Lehetsz elegáns, vagy csúszhatsz-mászhatsz, de az ellenfél mindig megérzi, hogy felette állsz, és megremeg. Ez történt tegnap is, amikor egy kevéssé attraktív Benfica csak a rutinnal, és a játék uralásának képességével volt jobb. A meccs kétszer szakadt félbe a köd miatt, de minket ez sem zökkentett ki...
Végül a statisztikák mélyére ástunk, hogy megkeressük, hol voltunk jobbak, de azt kellett látnunk, hogy végre olyan csapatunk van, ami megfelelően szervezett, hogy minden mutatóban felülmúlja ellenfelét. Portugálul tudó kollégák, és érettségire készülő ifjak előnyben, forráselemzés következik(új lapon megnyitva nagyobbra nő a kép):Jól látható, hogy a labdabirtoklási mutatóktól a passzok pontosságáig mindenben jobbak voltunk, és ugyan a játékvezető is védte a játékosainkat(némileg jogosan-lásd a Witsel elleni két durva merényletet) leszűrhető, hogy a jövőre nézve is okosan játszottunk, nem gyűjtöttünk felesleges sárgákat, hogy aztán majd egy nagy rangadó előtt kipontozódjon a fél csapat.
Érdekes, hogy egyedül a kaput találó lövések arányában múlt felül minket a Nacional, ami azért figyelmeztet: ha nem lenne Artur, akkor megint fájhatna a fejünk, ám szerencsére tegnap megint bemutatott pár olyan bravúrt, hogy biztosan volt olyan Benfica szurkoló, aki még álmában is az ő nevét skandálta.
Másik ábránkat már némileg önzőségből cibálom ide, tekintve, hogy azt szeretném vele bizonyítani, hogy Gaitán volt a meccs legjobbja, és nem csak azért, mert gyönyörű labdát tekert Óscar Cardozo fejére, hanem mert remek mezőnymunkát végzett:A statok alapján remekül látszik, hogy a jobb szél mennyivel aktívabb volt, és ugyan nincs jelezve, de Gaitán bizony a vonal mellett rendre olyan dolgokat mutatott, hogy csak a latin tánczene hiányzott aláfestésképpen. Leszűrhető, hogy a támadások majdnem fele a jobb oldalon folyt, és miközben a másik oldalon rendre levédekezték a befele törő ellentétes lábú játékosokat, addig Gaitán egy-egy okos megoldással könnyedén alakított ki veszélyhelyzeteket, pláne, ha érkezett mögötte Maxi Pereira.
Nyilván ezt a meccset már árgus szemekkel figyelték BL ellenfeleink is, így nem is baj, hogy nem lőttük el az összes puskaporunkat, a lényeg, hogy megint a csapat túlnyomó része jól teljesített, és hogy már elbírjuk, ha egy-egy húzóember nincs aznap a topon(tegnap mondjuk csak Nolito bújt nagyon el, másra nem lehetett panasz).
Most pedig a betűk, statisztikák, és egyéb nyalánkságok helyett jöjjön a Gaitán parádé, Artur fontos védései, és Bruno César, aki a 95. percben is képes volt végigvinni a teljes(!) pályán a labdát, hogy aztán bebombázza a léc alá:
a statisztikákért köszönet az ABola.pt-nek!