TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A rokoni kapcsolatok, a magyarországi és romániai jégkorongozás közismert, ezerszálú kötődése igencsak valószínűsíti ezt az érdeklődést a jövő évi divízió 1/A-vb iránt, amely akár világszintű kuriózum szintjére is léphet, és ez kívülről egy közvetlenül nem érintett ország szurkolói részéről egy másik nemzet válogatottja iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodásnak tetszhet.

ALAPVONAL. Nyilván továbbra sem az ETO a templom egere, de például Bukaresttől Brestig néhány B betűs városban a fizetések általában magasabbak, de az egyébként remek projektet építő Esbjergnél a világ legjobbjának, Henny Reistadnak is csúcsgázsi jár. A tárgyalások során a Győr legnagyobb fegyvere a nemzetközi siker lehetőségének felvetése – és ezzel él is.

ALAPVONAL. Kétévente reformálták a hazai élfutballt, s volt minden, mint a zsibvásárban: pontrendszer-változtatás, amikor döntetlen esetén a meccs végén tizenegyeseket rúgtak a csapatok, Professzionális Nemzeti Bajnokság (PNB), alatta az NB I-gyel, A- és B-csoportos lebonyolítás erősorrend alapján rangsorolt csapatbeosztással… Kísérletezőkedvnek tehát nem voltak híján a labdarúgóberkekben.

ALAPVONAL. Most már Satya is csak – volt. Hiányozni fog, mert hiába nem emlegetik a világklasszisok között, remek játékos volt. (…) »Jó futballistaként« szerzett nevet magának, ez a titulus a hatvanas-hetvenes években magas rangnak számított. Ahogy a legendás Göröcs Titi (62-szeres válogatott, ötszörös bajnok a Dózsával) fogalmazott: »Ha nem lettek volna Oborzil Satyák, én nem lehettem volna Göröcs Titi.«

ALAPVONAL. Rapport esetében utóbbira egyértelmű a válasz: magyar színekben indul minden idők legrangosabb magyarországi sakkversenyén. Nelson után szabadon, Magyarország 2024-ben már nem várhatta el, hogy megtegye e kötelességét, hiszen ez manapság már nem is kötelesség, Kennedyvel szólva, a hazának is tennie kellett érte.

ALAPVONAL. Ilyen körülmények között kell a megfelelő polcra tenni azt a péntek délutáni bejelentést, miszerint Budapest és az MVM Dome további három évig, 2027-ig biztosan a női kézilabda Bajnokok Ligája final fourjának otthona lesz. Ahogyan a férfi kézilabdázók esetében a jelenlegi formátum 2010-es indulása óta csak Köln volt házigazda, úgy a hölgyek F4-eit a 2014-es start óta »bebetonozták« Budapestre.

ALAPVONAL. Egyrészt öröklődik a tehetség, másrészt rendkívül hasznos az a tapasztalat is, amit a szülők tovább tudnak adni. Ha rászánják magukat. Mert tény, hogy számos apává, anyává avanzsált világsztár szokta elmondani, nem erőltetik, hogy gyermekeik kövessék őket a siker sok lemondással és fájdalommal járó útján.

ALAPVONAL. Birtalan Istvánt tegnap kísérték utolsó útjára Bukarestben. A tengernyi virág között ott volt a Magyar Kézilabda-szövetség búcsúkoszorúja is. Hozzáteszem, ahogy illik olyan világhírű kézilabdás esetében, akit a magyar nemzet adott a sors kifürkészhetetlen akaratából egy másik ország sportdicsőségére.

ALAPVONAL. A csapásokkal kapcsolatban mindig eszembe jut, mi lett volna, ha nincs a kudarc. Ha mondjuk Párizsban megnyerjük az olimpiát (voltak ilyen álmaink…), 1938-ban és 1954-ben a világbajnokságot, Marseille-ben nem maradunk alul 1969-ben, és kijutunk a mexikói vb-re. A magyar futball nívója, közege, háttere akkor is olyan lett volna, amilyen, megérett némi (némi?) reformra.

ALAPVONAL. Ilyenkor csönd van a pást körül, csak a pengék találkozása, a bíró szavai és a versenyzők sikolyai-üvöltései hallatszanak, bár az utóbbi sem illendő, éppen a lovagiasság jegyében – és ezt azért tartják is a sportolók. Szombat délután azonban a Ludovika Aréna nézőtere felrobbant, pedig éppen két, azonos klubhoz tartozó kardozó kötött be egymással szemben.

ALAPVONAL. Szeretném, ha a mérkőzést befolyásoló játékvezetői tévedések után a nagyérdemű értesülne arról, hogy a bíró a következő hétvégékből hányat pihen, mert a piros lapokkal sújtott vagy a renitens szurkolói miatt bűnhődő klubok büntetéseiről azonnal megtudunk mindent, viszont a JB tagjai továbbra is szentek, sérthetetlenek, burokban élnek, az egyetemes labdarúgáson belül államot képeznek az államban.

ALAPVONAL. Szó se róla, Klopp leigazolása fényesen bejött. Olyannyira, hogy riválisa, Pep Guardiola, a Manchester City – nem mellékesen spanyol – trénere búcsúzásként a könnyeivel küszködve liverpooli héroszelődei, Bill Shankly és Bob Paisley magasságába emelte őt. Sportemberi, nemes gesztus.

ALAPVONAL. Magyar labdarúgót sohasem övezett addig olyan őrült rajongás, mint Nyers Istvánt, a milánói csapat megállíthatatlan balszélsőjét, aki az Internazionalénál töltött hat éve alatt nem kevesebb mint 133 gólt szerzett az olasz élvonalban, az 1948–1949-es idényben gólkirály, 1953-ban és 1954-ben pedig olasz bajnok lett.

ALAPVONAL. Kiugróan jó idénye nem volt, de az elképesztően magas átlagánál »fényévekkel« gyengébb sem. Nem tudnám megmondani, mikor volt a virágkora, mert ilyen nem volt. Hacsak azt nem mondom, hogy tulajdonképpen az egész pályafutására érdemes úgy tekinteni. A tízéves madridi időszakára pedig okvetlenül.

ALAPVONAL. A szurkolók pedig szívfájdalommal, de megértéssel kezelik a veszteséget, feltéve persze, ha a távozó nem valamelyik ősi rivális címeréről jelenti ki mindjárt másnap, hogy ő igazából mindig is odatartozónak érezte magát. Olyan ez az egész kavalkád, akár az élet: tele kegyes hazugsággal, megcsalással és megcsalatással, no meg újabb és újabb »örök« hűségeskükkel.

ALAPVONAL. A ma ötvenéves Ónodi Henrietta fantasztikus gyakorlatait rendre feldobják a különféle közösségi gyűjtőoldalak. A világ legjobb tornásznői között nem csupán a Nemzetközi Hírességek csarnokának fala őrzi a nevét, hanem sokkal inkább az emlékezetünk, amelyben örökre ott a helye a sportág minden idők egyik legnépszerűbb magyar klasszisának.

ALAPVONAL. Félreértés ne essék, tudom, hogy minden korszaknak megvannak a maga feladatai, ám azoknak tartalmuk van, a »magyar futball érdeke« kitételt viszont csak a hatás kedvéért csapták, csapják hozzá, ma ezt úgy mondjuk, hogy ilyen a marketing.

ALAPVONAL. A kapus különleges lény. A legösszetartóbb csapatban is egyéni sportoló, ezért felelőssége egyedi és óriási. Éppen akkora, mint azé, aki beállítja vagy kihagyja, be- vagy lecseréli.

ALAPVONAL. A »románok« gyűjtőfogalom használata a jégkorong esetében igazából mindig is sántított, hiszen a keleti szomszéd hokiját emberemlékezet óta a székelyföldi csapatok és játékosok cipelték a hátukon.

ALAPVONAL. Hogy a döntést május 16-án, ma negyven éve mi jelentettük be utolsóul, a látszat őrizgetésének volt a tünete csupán. Másnap kis kazalnyi Népsportot láttam égni a Felszabadulás térnek hívott Ferenciek terén, ennyi maradt meg az akkori ellenzéki föllépésről bennem (a sarlós-kalapácsos olimpiai öt karika ötletes szórólapból is láttam egyet, de hetekkel később talán).