Ott voltam, lefutottam a Generali Night Run futóversenyének kilenc kilométerét, s mondhatom, nagyszerű élmény volt ismét ez a kihívás. A verseny „bemelegítő szakasza” a szokásos parkolókeresgélés volt (ez sem kis kihívás és küzdelem ilyenkor), majd az első részsiker után átsétáltunk a Lánchídon, hogy belekóstolhassunk a ránk váró kalandba: a rengeteg turista között a fekete egyenpólós futók voltak többségben. A verseny a Várkert bazártól indult, előbb a hat kilométeres távot indították, majd háromnegyed tízkor mi, a kilenc kilométeresek is felsorakoztunk a rajtzónában. Hatperces ezreket futók magasságában próbáltam elhelyezkedni, de egy idő után elvesztettem a fonalat, így végül beálltam oda, ahol hely volt. Az első három kilométer azzal telt, hogy próbáltam előzgetni, ami nem volt mindig könnyű a tömegben, de szerettem volna abban a tempóban kocogni, ami kényelmesnek tűnt, ezért néha kockáztatva az esést, ugrabugráltam a futók között. A következő szakasz felvezetett a Várba (lám, mindig jól jönnek a terepfutásos tapasztalatok), amelyen normál tempóban kaptattam felfelé, lefelé meg – amennyire mertem a sötét szakaszokon – nyomtam neki, és magamban imádkoztam, vegyek észre minden úthibát, gödröt.
Jött a kedvenc részem, az Alagút a dobosokkal: nem tudom szavakkal leírni, milyen érzés itt elfutni – illetve, mégiscsak tudom: euforikus.
Büszkeséggel töltött el a csodás, kivilágított főváros, a szuper szervezés, örültem, hogy ott lehettem, és azt is remélem, sok Csupasport-olvasó indult a Night Runon, és legalább annyira élvezték, mint én!
Kényes témáról írok most, de azt gondolom, beszélni kell róla: ez a táplálékkiegészítők világa. A piac óriási lett napjainkra, mindenre lehet már enni- és innivalót találni, van itt minden a tömegnövelőtől kezdve a zsírégetőn át a méregtelenítő csodacuccig. Korábban dolgoztam egy márkafüggetlen táplálékkiegészítőket forgalmazó boltnak, s táplálkozási tanácsadóként is foglalkozom ezzel egy ideje, illetve én is fogyasztottam már mindenfélét. A véleményemet írom le, de nem teljesen szubjektíven, igyekeztem a táplálkozástudomány jelenlegi állása, és a tapasztalataim alapján megfogalmazni.
A másik gyakori érv, amikor orvosok, mindenféle „szakemberek” mondják, milyen jó ez vagy az a termék, mennyi mindenre jó. Ha túl nagy lelkesedéssel, kéretlenül ajánlják ezeket, akkor nagy valószínűséggel pénzt kapnak érte. S ahogy mondani szokás van az a pénz, amiért korpás lesz a hajunk. Azzal is bánjunk óvatosan, mikor ismerős, barát mondja, hogy iksz terméktől múlt el a baja, gyógyult meg. Ha szimplán azt mondja, hogy fittebbnek érzi tőle magát, akkor maximum kis pénzt dobunk ki az ablakon, ha mégsem működik, akkor az egészségügyi probléma esetén hatástalan vagy épp veszélyes termékkel az egészségünkkel játszunk, amit szerintem nem érdemes kockáztatni.
Szóval, mielőtt felvásároljuk a fél gyúrós- és bioboltot, rakjuk rendbe a táplálkozásunkat, mozogjunk, pihenjünk többet. A sok étrend-kiegészítő helyett érdemes nyaralásra költeni, mert a kikapcsolódás biztosan jót tesz.