Első ránézésre sokkal nehezebb és veszélyesebb, mint az országúti bicikli. Miért választotta a fekvőkerékpárt?
Tíz év alatt nem volt balesetem fekvőkerékpárral, míg korábban országúti biciklivel jobb- és bal kéz-, valamint kulcscsonttörést szenvedtem. Általánosságban sokkal kevesebb balesetet szenvedünk mi, fekvősök, és a tévhittel szemben az autósok sem jelentenek ránk különösen nagy veszélyt. Gyakran hallom, hogy fekvőkerékpárosként engem könnyebb elütni, ráadásul sportolás közben csak a kipufogógázt szívom be. Valójában ritkán tekerek közutakon, inkább a kisebb mellékutakat keresem, ahol ritkán járnak autók. Amikor mégis forgalmasabb szakaszhoz érek, a fekvőbicikli egyik sajátosságának, egyben alapfelszerelésének, a visszapillantó tükörnek köszönhetően folyamatosan látom, hogy mi történik mögöttem. Gyakran tapasztalom, hogy engem nagyobb ívben kerülnek az autósok, hiszen nem pontosan tudják, mi megy előttük; szokatlannak tartják az alacsony közlekedési eszközt, ezért óvatosabbak velem. Ugyanakkor én is igyekszem minden módon felhívni a figyelmet a jelenlétemre láthatósági mellénnyel, villogókkal és színes zászlóval. Kifejezetten olyan fekvőkerékpárt vettem, amelynek a kerékátmérője megegyezik a klasszikus versenybicikli szabványméretével, ezért még a személyautók és kamionok is biztonsággal látnak.
Milyen fő különbségek vannak az országúti és fekvőkerékpár között a versenysport tekintetében?
Alapvetően kevesebb eszközt igényel, mint az országúti versenybiciklik. Míg a hagyományos üléshez kell egy jól kipárnázott nadrág, a fekvőkerékpárnál elég egy sportnadrág, hiszen sokkal kényelmesebb az ülés. A cipő lehet speciális és klasszikus sportcipő is, természetesen a biciklis cipővel jobb eredményt érek el. Ami az alapfelszerelést illeti, a váz, a fék és a kormány kialakítása különbözik a klasszikus kerékpárétól, de a kerekek, a lánc, a pedálok egyformák, csupán másképp helyezkednek el. A versenysport tekintetében a legnagyobb különbséget maga a sportforma jelenti.
A fekvőkerékpáros-versenyek még gyerekcipőben járnak, és itt nem az idő a fő szempont, hanem a távolság. Tehát aki versenyszinten fekvőbiciklizik, valójában hosszútávrekordokat dönt.
Mi volt az eddigi legnagyobb teljesítménye?
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!