Korosztályos aranyérem és országos csúcs a 24 órás vb-n

Tökéletes vb-n van túl?
Egyáltalán nincsen hiányérzetem, de azt sem mondanám, hogy hibátlan versenyt teljesítettem, még ha semmiféle negatív érzés nincs is bennem a vb-vel kapcsolatban – mondta Nemes László.
Hogyan értékelné a franciaországi versenyt?
Ez volt az első eseményem, amelyet a Nemzetközi Ultrafutó-szövetség (IAU) szervezett, s amelyen a világ legjobb futói indultak, különleges élményt jelentett huszonnégy órán keresztül elit sportolókkal együtt versenyezni. Előzetesen nem tudtam elképzelni, a több száz versenyző miképp fér el a pályán, de remekül megoldották a szervezők, bár néhol azért kerülgettük egymást. Arra mindenki figyelt, hogy a gyorsabb futókat hagyja haladni. A hangulat nagyon jó volt, egy-két éjszakai nehezebb időszakon ez segített át. Végig nagyszerűen éreztem magam ebben a közegben.

És hogyan ment a futás?
Ahogyan azt előtte a Csupasportnak elmondtam, az egyik célom az egyéni rekordom megdöntése volt, s bár ez nem jött össze, nem sokon múlt. De az igazsághoz tartozik, hogy akadtak problémáim, amelyek némileg kizökkentettek. Annak örülök, hogy a másik két célomat teljesítettem, így a korosztályomban érmet szereztem, illetve megdöntöttem a korosztályos országos rekordot. A versenyt elég jó tempóban, öt harmincas átlagban kezdtem, ezt pedig igyekeztem minél tovább tartani. Sajnos az órám a helyi körülmények miatt elkezdett összevissza mérni, így fogalmam sem volt, hogy pontosan milyen tempóban futok.
Tizenkét óra környékén szilárd, meleg ételre vágytam a hűvös éjszakában, gondoltam, egy leves nagyon jól jönne. Nos, finom is volt, de sajnos elég csúnyán megkavarta a gyomromat, majd nem sokkal később a tésztára is rosszul reagált…
Valószínűleg olyan zsiradékot tartalmazott, amit nem tolerált a szervezetem. Ez a probléma lelassított, értékes perceket töltöttem el a mosdóban, illetve a sátorba is be kellett mennem. A folytatásra lassult a tempóm, a tészta utáni közjáték pedig eléggé megviselt. Ekkor még öt óra volt hátra, s tudtam, hogy kilenc kilométerrel vagyok a korosztályomban második helyezett előtt, ami megnyugtatott, de eszem ágában sem volt kiengedni. Az utolsó öt órában inkább biztosra mentem, kiszámoltam, milyen tempó kell a korosztályos országos csúcshoz, s azt el is értem. Talán erőltetett tempóval meg tudtam volna dönteni az egyéni csúcsomat, de ez túlságosan nagy kockázattal járt volna, ezt pedig semmiképpen sem akartam vállalni. Stabilan fejeztem be a versenyt. Mindent egybevéve jó iramban futottam, sokat tanultam belőle, a jövőben még jobban figyelek a frissítésre, s arra, hogy miképp tudom saját magam megoldani a szilárd táplálékbevitelt.

A csapatversenyben az országok három legjobb futója eredményét vették figyelembe, így ez alapján a Bódis Tamás, Nemes László és Szennyai Dorián alkotta együttes a hetedik helyen végzett. Elégedett?
Bevallom őszintén, nem sok szó esett a csapat eredményéről, de tény, Bódis Tamás fergetegesen futott, országos csúcsot döntött, elképesztően stabilan haladt. A fiatal Szennyai Dorián szintén nagyon jó volt, akadtak olyan időszakai, amikor hihetetlen tempót diktált, még négy percen belüli kilométerei is voltak… Csak néztem, alig hittem a szememnek… Én a stabilitásommal tudtam hozzájárulni a csapat teljesítményéhez, s a hetedik helyünk ebben az erős mezőnyben jónak mondható. Talán lehetett volna jobb, de egy országos csúccsal és egy korosztályos aranyéremmel a zsebünkben így sem lehet egy szavunk sem… Egyébként nagyon sűrű volt a mezőny, szoros lett a végeredmény, gratulálok minden magyar futónak, aki ott volt Franciaországban.
Tekintsünk egy kicsit előre: milyen tervei vannak az elkövetkező hónapokban?
Idén már nagy valószínűséggel nem lesz versenyem, egy kis pihenés következik, majd jön az alapozás a következő esztendőre. Jövőre az első erőpróba a Balaton SzuperMaraton lesz, amit a márciusi negyvennyolc órás világbajnokság követ. Motivál, hogy nemzetközi versenyeken teljesítsek kiemelkedően, mert nagyon nagy megtiszteltetés magyar színekben versenyezni, adott esetben pedig jó eredménnyel hazatérni.

Nem akart versenyezni, végül megnyerte a félmaratoni távot

Nehéz út van mögötte, de már látja a fényt az alagút végén








