Tereprali: a Dakar által rávetül a fény a királyságra

Ez a Dakar más, mint az eddigiek. Persze, amint elrajtolt az első szakasz, beállt minden a megszokott kerékvágásba, egyik nap dűnékre készül a mezőny, a másikon sziklákra, követve a sivatagi maratonik nagy igazságát: mindig csak az előtted álló feladatra, a következő napra koncentrálj, mert ha túlságosan előre nézel, megbotlasz az orrod előtt lévő akadályban.

Ugyanakkor látni kell, a világjárvány miatt már az is csoda, hogy egyáltalán elrajtolhatott a verseny, az meg pláne, hogy a mezőny létszáma megközelíti a korábbi évekéit – összesen 286 jármű (101 motoros, 16 quados, 64 autós páros, 61 „könnyűsúlyú jármű” – ide tartoznak a side by side buggyk – és 44 kamionos trió) kapta meg a zöld jelzést a rendezőktől. Mindez úgy jöhetett össze, hogy a szervező ASO az összes határát és repterét lezáró Szaúd-Arábiába be tudta utaztatni a komplett mezőnyt. Nyilván ez hatalmas logisztikát (különgépeket) igényelt Európa különböző nagyvárosaiból, és nagyszabású diplomáciai egyeztetést a hatóságokkal.

„Már az is egyfajta győzelem, hogy itt lehetünk a rajtvonalnál – mondta David Castera versenyigazgató. – A hűség kéz a kézben jár a bizalommal, és a Dakar rajongói belénk vetették a bizalmukat, ezért mi mindent megtettünk, hogy megrendezhessük a versenyt. Az idén a navigációra és a biztonságra helyeztük a hangsúlyt.”

Láthatjuk tehát, Szaúd-Arábia számára is nagyon fontos, hogy itt nagy nemzetközi versenyek legyenek, így az ország vezetői szigorú egészségügyi szabályozás mellett ugyan, de támogatták a rendezést. Volt ugyan néhány versenyző, aki bár ide utazott, sajnos nem vehet részt a nagy kalandban (mert a megérkezés után 48 órával elvégzett koronavírus-tesztje pozitív eredményt hozott), de a többség szerencsére elégedett, és nyomja a gázt, ahogy bírja. Az alapvetően szabad szellemű Dakar-karaván összes lakója (több mint kétezer ember) tudomásul vette, hogy bár a táborokat a szabadban állítják fel, kötelező a maszkviselés. Senki sem berzenkedik, ha ez kell ahhoz, hogy verseny legyen, akkor ezt csinálják és kész.

„A szaúdi sivatagban zajló Dakar rali lehetővé teszi, hogy királyságunk csillogjon, és hogy egy elképesztő utazáson keresztül bemutassuk annak természeti szépségeit” – nyilatkozta Abdulaziz Bin Turki Al Faisal herceg, az ország sportminisztere, aki igazán sokat tett azért, hogy az országban a Formula–E után az idén az F1 is bemutatkozhasson, s hogy itt találhasson új otthonra a Dakar.

A szakaszok mentén a hivatalos személyeken (sportbírók stb.) kívül egy teremtett lelket sem látni, a verseny mégis országszerte nagyon népszerű, a helyi sportcsatorna ugyanis folyamatosan beszámol az eseményekről, így Carlos Sainz vagy Stéphane Peterhansel nevét már majdnem mindenki ismeri, nem beszélve Nasszer al-Attijahról.

A legtöbbet azonban mégis a helyi szupersztár Jazid al-Radzsi tesz a Dakar népszerűségéért. Csak az Instagramon 1.3 millió követője van, a snapchat nevű közösségi médiafelületen (ami nálunk otthon nem igazán elterjedt) szinte az egész ország nézi a videóit. S nem csupán azért, mert ő az ország legnagyobb bankja tulajdonosának és alapítójának a fia, és nem csak azért, mert hatvannál is több autó áll a garázsában, hanem azért is, mert magával ragadó személyiség, és mert mindent, de az égvilágon mindent dokumentál. Na jó, vezetés közben nem „jelentkezik be”, de előtte és utána mindenről videót készít. Az emberek pedig csüggnek a szavain.