You can read the story in English here!
Balczó András (öttusa) 2004– |
A nemzet sportolói összeültek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában adtak egymásnak randevút, és nagyon örültek, hogy hosszú idő után újra látták egymást (legutóbb a járványhelyzet miatt online szavaztak), még úgy is, hogy sajnos szomorú apropóból gyűltek össze. Monspart Sarolta néhány héttel ezelőtti halála miatt megüresedett egy hely az „elitben”, s a 12 tagú testület 11 tagúra fogyatkozott. Most az volt a feladat, hogy megválasszák maguk közé a tizenkettediket. Nyolcan személyesen is jelen voltak, a három hiányzó tagot telefonon hívták fel.
Bodnár András (vízilabda) Fábiánné Rozsnyói Katalin (kajak-kenu) Gedó György (ökölvívás) Hegedüs Csaba (birkózás) Ivánkay Teréz (siket asztaliteniszező) Jónyer István (asztalitenisz) Mészöly Kálmán (labdarúgás) Pap Jenőné Méray Kornélia (evezés) Regőczy Krisztina (műkorcsolyázás) Sákovicsné Dömölky Lídia (vívás) |
A díjat azok a hatvan éven felüli, kimagasló eredményeket elért magyar sportolók kaphatják, akik aktív sportpályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet játszanak a sportéletben. Egyéni vagy csapatsportágban nyújtott teljesítményért egyaránt odaítélhető.
A hivatalos rész kezdetén Szabó Tünde sportért felelős államtitkár barátként köszöntötte az egybegyűlteket, elmondta, mennyire örül, hogy jó egészségben látja viszont őket (ezt néhányan az asztal lapján babonából lekopogták), és bár az apropó szomorú, a feladat nemes.
A tagok elvonultak tanácskozni, és körülbelül háromnegyed óra múltán megszületett a végeredmény: az asztaliteniszezőként négy világbajnoki címet szerző Jónyer István került be a legendák közé, mostantól ő is a Nemzet Sportolója.
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
„Tíz sportolóból állt a jelöltlista, amelyből a Nemzet Sportolói új tagot választottak maguk közé, ötven százalék plusz egy szavazat kellett a győzelemhez, és első körben el is dőlt: a tagok Jónyer Istvánt választották maguk közé, szinte teljes egyetértésben, pedig nem volt könnyű dolguk, hiszen egytől egyig kiváló sportolók szerepeltek a tízes listán – nyilatkozta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a választás után. – A szavazás után felhívtuk Jónyer Istvánt, jó volt hallani, hogy mennyire örült, és hogy egy kicsit meg is hatódott. Jónyer a hetvenes évek meghatározó sportolója volt, mindent megnyert, amit megnyerhetett, ha az asztalitenisz akkor olimpiai sportág, akkor biztosan olimpiai bajnok is lenne.”
A Nemzeti Sport Online-on az olvasói szavazásaink évek óta az ő győzelmét hozták.
A szavazás végeredményét Szabó Tünde terjeszti a kormány elé, ezután a magyar kormány a sporttörvény alapján dönt a cím és a vele járó életjáradék adományozásáról, amely 2015 óta havi bruttó 630 ezer forint.
„Van egy német mondás, hogy akié a választás, azé a gyötrelem, és ez a választás sem volt könnyű, hiszen nagyszerű sportolók szerepeltek a tízes listán – tette hozzá Schmitt Pál, a Nemzet Sportolói grémium tagja. – A választás méltó volt a magyar sporthoz, az pedig, hogy első körben dőlt el a választás, azt mutatja, hogy egyértelmű volt a döntés.”
„Elmondhatatlan boldogság fogott el, amikor megtudtam, hogy a jelöltek közül, akik a fantasztikus sikereikkel mindannyian ugyanígy megérdemelték volna, engem választottak – reagált a hírre Jónyer István, a Nemzet Sportolója. – Az első pillanatban a kezdetekre gondoltam, a miskolci időkre, asztalos édesapámra és a drótgyárban dolgozó édesanyámra. Hosszú utat jártam be, amíg idáig jutottam. Hálával gondolok Sidó Ferencre és Gyetvai Elemérre, tizennégy éves voltam, amikor a Hernádnémetiben lévő kastélyba szervezett edzőtáborban felfigyeltek rám. Ugyancsak sokat köszönhetek Dankovics Józsefnek, a Diósgyőri Gépgyár akkori főmérnökének, aki a DVTK edzőjeként feljuttatott minket az első osztályba, és persze Berczik Zoltánnak, a válogatottban az ő irányításával értem, értük el a legnagyobb sikereinket. A többes szám nem véletlen, elvégre Klampár Tibor és Gergely Gábor nélkül én sem lennék négyszeres világbajnok, hiszen mindkettejükkel nyertem párosban, a phenjani csapataranyat pedig együtt szereztük meg.” Sz. M. |
JÓNYER ISTVÁN – NÉVJEGY
Született: 1950., augusztus 4., Miskolc
Sportága: asztalitenisz
Válogatottságai száma: 325
Klubjai: Diósgyőri VTK (1963–1969), Bp. Spartacus (1969–1983), TTC Modica (olasz, 1983–1985), TTC Stockerau (osztrák, 1985–1989)
Kiemelkedő eredményei: 4x világbajnok (egyes, 1975; csapat: 1979; páros: 1971, 1975), 3x vb-2. (páros: 1973, 1979; csapat: 1981), vb-3. (csapat: 1983), 4x Európa-bajnok (páros: 1972, 1974; csapat: 1978, 1982), 4x Eb-2. (egyes: 1972, 1978; csapat: 1974; páros: 1982), 5x Eb-3. (páros: 1968, 1970, 1980; vegyes páros: 1972, 1980), 2x Európa Top 12-győztes (1971, 1974), Európa Top 12-bronzérmes (1975), 35x magyar bajnok (1967–1982)
Sportvezetőként: a Magyar Asztalitenisz-szövetség alelnöke (1996), a magyar válogatott szövetségi kapitánya (1997)
Kitüntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Prima-díj (2013), Magyar Örökség Díj (2014), Az európai asztalitenisz hírességek csarnokának tagja (2015), Pro Urbe Budapest díj (2015), Onga díszpolgára (2016), Miskolc díszpolgára (2017), Emberi Méltóságért díj (2018), a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja (2020), a Nemzet Sportolója (2021)
A jelenlegi nemzet sportolói: Balczó András (öttusa, 3x olimpiai bajnok), Faragó Tamás (vízilabda, olimpiai bajnok), Hammerl László (sportlövészet, olimpiai bajnok), Ivánkay Mária (parasport, asztalitenisz, 8x siketlimpiai bajnok), Kamuti Jenő (vívás, 2x olimpiai ezüstérmes), Jónyer István (asztalitenisz, 4x világbajnok), Keleti Ágnes (torna, 5x olimpiai bajnok), Magyar Zoltán (torna, 2x olimpiai bajnok), Portisch Lajos (sakk, sakkolimpiai bajnok), Rejtő Ildikó (vívás, 2x olimpiai bajnok), Schmitt Pál (vívás, 2x olimpiai bajnok) és Varga János (birkózás, olimpiai bajnok)