A patinás Gellért Szálló futballistákat, atlétákat, golfozókat is vendégül látott

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2022.04.21. 10:04
null
A szálloda nem ok nélkül volt népszerű, kinézetével is eleganciát sugall, rangot jelentett itt lakni, nem volt véletlen a leedsiek kérése
Címkék
Budapest egyik emblematikus épülete, a már 1911-től épített, de az első világháború miatt csak 1918-ban átadott Gellért Szálló jelenleg felújítás alatt áll. Amíg a szobák üresek, mi képzeletben beosonunk, hogy feltárjuk a falak között megelevenedő sporttörténeti emlékeket.

Magyar–svéd válogatott mérkőzést rendeztek 1923 októberében Budapesten, az Üllői úton 35 ezer néző látta a 2:1-es magyar győzelmet (köztük Horthy Miklós, a programra a második félidő elején ráunó kormányzó, akinek tiszteletére távozásakor a játékvezető leállíttatta a játékot, és a rendezők újra eljátszatták a Himnuszt), a Gellért Szálló vendégköre pedig a svéd válogatottat övező kulisszák mögé is betekinthetett.

„A svéd vendégek hétfőn meglehetősen későn keltek és így a programmjukat csak részben tudták megvalósítani – jelentette a Nemzeti Sport. – Tizenegykor a Gellértfürdő gőzfürdőjében megfürödtek, majd a Gellért-szálló gyönyörű termeit tekintették meg. Innen a csapat két részre oszlott. Johansson és Rubenson Nagy Józsefnél, a svéd csapat trénerénél voltak hivatalosak ebédre, ahonnan Tibor alelnökkel Oprée Rezsőhöz mentek látogatóba, magukkal víve a stockholmi olimpiádról szóló angol nyelvű könyv hatalmas kötetét, mint ajándékot. A játékosok Hajós alelnök vezetése alatt sétáltak keresztül a Ferenc József-hídon, a Duna-parton, a Kossuth Lajos-utcán a Royal-szállóhoz, ahol két órakor megebédeltek. Az ebéd utáni idő vásárlásokkal telt el. Öt órakor az egész svéd expedíció teára ment fel Bayer-Krucsay dr. svéd főkonzul Gellért-hegyi villájába, ahol a svéd háziasszony utolérhetetlen szeretetreméltósággal fogadta honfitársait. Innen a Fővárosi színházba vezetett a svédek útja, ahol a Három grácia előadását nézték meg, majd a Royalban vacsoráztak. A svédek kedden délelőtt 10 órakor a Nyugatiról indulnak.”

A svéd delegáció egyik tagja, az idézetben említett Rubenson a sportlap beszámolója szerint szolidaritásból nyakkendőtűjén a „szétdarabolt és keresztre feszített Magyarország képét” viselte. Az együttérző skandinávokkal aztán elrobogott a vonat a Nyugatiból, a Gellért Szállóban viszont nem állt meg az élet – a tehetős körök többnyire fényűző, szórakozással kísért élete. Nyolc évvel a svéd futballisták látogatása után például az alábbi hírt közölte a pesti sportlap, megemlítve az ország talán első műfüves pályáját: „Golfversenyek a Gellért-szálló pálmakertjében! A Szent Gellért-szálló műgyep golfpályáját nemcsak régi golfozók látogatják állandóan, hanem nagy számban olyanok is, akik ezen a pályán kezdtek el golfozni. Ez arra indította a szálló igazgatóságát, hogy a folyó hó 28-án rendezendő első versenyén a kezdők és a régi golfozók részére külön versenyszámokat írjon ki.”

Néhány lapszámmal később meg is leljük az újságtudósítást...

„Igen nagy érdeklődés mellett zajlott le a Gellért Szálló fedett golfpályáján rendezett vegyes páros verseny. (...) A teljes sportszerűséggel lefolytatott versenyek döntőinek eredménye a következő: 1. Gróf Apponyi Antal és Jellenz Kató, 2. Jagicza Lajos és Kochanovszky Olga, 3. dr. Pearlbaum (USA) és Horváth Piroska.”

A nyertesek névsora sokat elárul a patinás szálló golfpályáját élvezők társadalmi hátteréről, és bár a történelem kereke időközben pördült egy nagyot, Szabadság hídra nyíló panorámát hotelszobából csodálni a szocializmus évtizedei alatt is kiváltságnak számított. Exkluzív rendezvényeknek adott otthont a szálló, sőt nemzetközi értekezleteknek is, ilyen volt például az 1961-es „nőkongresszus”, amelynek sportvonatkozásaira a Népsport jelenlévő riportere is felfigyelt.

„A szó legszorosabb értelmében véve színes forgatag kavarog néhány napja a Gellért-szálló előcsarnokában és folyosóin. Exotikus arcok villannak ki furcsa fejdíszek alól, fátylak, selymek libbennek, aranypántos topánok kopognak, egyetlen dallamos zümmögésbe olvad a bábeli nyelvzavar, öt világrész asszonyai jöttek össze, hogy komoly tanácskozások során megvitassák a nők feladatát és helyzetét a mai társadalomban. A tanácsteremben feszült figyelemmel hallgatják a szónokokat, de a szünetben, az ebédlőben feloldódnak, csivitelő, kedves barátnőkké, büszke mamákká és nagymamákká változnak, címeket, apró ajándékokat cserélnek, és a gyerekek, unokák képeivel dicsekednek. (...)

Vajon mi a véleményük a sportoló nőről, milyen a sportélet hazájukban. (...) A valószínűtlenül karcsú, fekete szépség, Maria Matip Kamerunból maga is atletizál, magasugró. Nagy, olajos szeme felcsillan, amikor a sportról beszél. Ő még csak 125 centimétert ért el, de van már 150-es ugrójuk is. Őzike alakját elnyeli a nyüzsgő sokaság, helyét a hatalmas testű Dora Adjei, Ghána küldöttje foglalja el. Miután megírta megszámlálhatatlan üdvözlő lapját, beszélgetni kezdtünk. Csecsemő-gondozónő és szeret úszni, ezt pillanatok alatt elmondja. Tömör, súlyos alakjáról Brown asszony, az amerikai néger súlylökőnő jut eszembe, és azt kérdezem Dorától, miért nem próbál meg atletizálni.

Úgy gondolja, hogy alkalmas vagyok rá? – kérdezi komolyan. – Nos, ha hazamegyek, megpróbálom. A halászok hagyományos csónakversenyéről, ünnepeik ősi táncairól beszél ezután. Be is mutat néhány lépest. Hatalmas teste csodálatos kecsességgel hajlik, hullámzik, évezredek mozgása rezdül benne. Néhány pillanatra eltűnik a Gellért-szálló előcsarnoka, egyhetes ghánai csecsemőt ünneplő család körében vagyok, akik ősi hagyományok szerint étellel és itallal érintik az újszülött ajkait, majd megszólal a zene, és kezdődik a tánc.”

ÚSZKÁL A SAKKVILÁGBAJNOK

A Gellért Szálló kávézója volt a hotellel szemben lakó Csernai Pál (1932–2013) törzshelye, a Bayern Münchennel kétszeres bajnok kiváló edző rendszerint itt adta interjúit, de rajta kívül is számos jeles sportember megfordult a falak között a rendszerváltás utáni időszakban. Köztük például a Gellértben rendezett rangos versenyre érkező Anatolij Karpov sakkvilágbajnok 1997-ben. A Nemzeti Sport írta róla: „Az Aeroflot gépe leszáll Ferihegy 1-en, beül, ahogy illik, a hófehér Mercedes taxiba és irány a Gellért szálló. A délelőtt folyamán úszkál a szálló gőzfürdőjében, négyfogásos ebéddel csillapítja éhségét, majd zuhanyozik második emeleti sarokszobájában, sajtótájékoztatót ad és udvariaskodik: »Budapest a világ egyik legszebb városa.«”

A tánc néhány héttel később a MAFC zenés Mikulás-estjén folytatódott, majd a hatvanas évek közepén a világfutball ünnepelt csillagai is felvették a budai ritmust, élvezve a Gellért Szálló vendéglátását. A Budapest Honvéd elleni KEK-negyeddöntőre érkező Liverpool 1966 tavaszán ide fészkelte be magát, mielőtt a Népstadionban 0:0-s döntetlent játszott (kint aztán 2:0-ra nyert), az angolok utazásáról fennmaradt kisfilm meghökkentő jelenete az a néhány másodperc, amely a budapesti éjszakában ledér hölgyekkel táncoló angol futballistákat mutatja – talán éppen a szálloda dísztermében. Az Esti Hírlap fotóriporterének előzetes felsülésére azonban biztosan az épületben került sor.

„Ma délelőtt hiába kereste fel fotóriporterünk a Liverpool együttesét a Gellért Szállóban. A játékosok még valamennyien ágyban voltak, s a menedzser, Bill Shankly kijelentette, senki sem áll a lencse elé, mert délután 1 óráig kötelező pihenőt rendelt el.

– Mi az oka a későig tartó sziesztának? – kérdeztük.

– Egészen egyszerű oka van – mondta magától értetődően a liverpooli edző. Az utazás fáradalmait játékosaink kis kártyázással ütötték el, s valósággal észre sem vették, hogy már éjfél is elmúlt, így az utazás fáradalmait kártyázással, a kártyázás »fáradalmait« pedig most ágyban maradással pihenik ki.”

A hullámfürdő – mindmáig az egyik legnépszerűbb illusztráció a Gellért Szállóhoz
A hullámfürdő – mindmáig az egyik legnépszerűbb illusztráció a Gellért Szállóhoz

Érdekesség, hogy a liverpooliak pesti mérkőzésének másnapján az Internazionale lépett pályára a magyar fővárosban (a Ferencváros elleni BEK-negyeddöntőn 1:1-re végzett, Milánóban korábban 4:0-ra győzött). Helenio Herrera félelmetes csapata – soraiban Giacinto Facchettivel, Alessandro Mazzolával, Luis Suárezzel – még ugyanabban az évben visszatért Budapestre, decemberben a Vasas elleni, 2:0-ra megnyert BEK-mérkőzés előtt történetesen a Gellértben foglalva szállást. Ám térjünk vissza még 1966 tavaszára, amely során az Újpesti Dózsa a Leeds Unitedet fogadta Vásárvárosok Kupája-negyeddöntőn (kint 1:0-ra nyert, itt 1:1-et játszott) – a korabeli sajtóbeszámoló szerint akadt némi kalamajka az angolok elszállásolásával kapcsolatban.

„Az Újpesti Dózsa vezetői már korábban lefoglalták a szobákat az angol vendégek részére a Szabadság Szállóban. Hétfőn este aztán a Leeds United előreküldött képviselője ezzel a kéréssel fordult az újpestiekhez:

– Szeretnénk, ha a csapat a Gellért Szállóban lakna.

A további beszélgetések során aztán kiderült: nem a Szabadság Szálló ellen van kifogásuk vendégeinknek, hanem arról van szó, hogy a múlt héten a Liverpool is a Gellértben lakott, s nagyon jól játszott. Kissé babonásak hát angol vendégeink. S hogy ilyesmi miatt ne legyen rossz véleményük a magyar vendéglátásról, az Ú. Dózsa vezetői máris intézkedtek. S kedden este a Gellértben üthették fel tanyájukat J. Charlton és társai.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik