Oudéa-Castéra csütörtökön hangsúlyozta, a NOB ajánlása „semmiképpen nem dönti el”, hogy az olimpián is indulhatnak-e oroszok és fehéroroszok.
„Az utolsó szó a NOB-é, a NOB határozza meg a részvétel feltételeit az olimpiai és paralimpiai sportolókat illetően egyaránt. Az viszont nyilvánvaló, hogy a fogadó ország államfőjének a hangját a döntés előtti mérlegeléskor meghallgatják” – utalt arra, hogy rendezőként a francia döntéshozók véleménye is számít.
Hozzátette: kollégáival, más országok sportminisztereivel folyamatosan egyeztet, és úgy érzi, közelednek a legjobb megoldás megtalálásához.
Az orosz és fehérorosz versenyzők és sportvezetők az ukrajnai háború miatt nem kívánatos személyek a nemzetközi viadalokon, ugyanakkor a NOB abban bízik, hogy a sportszervezetek semleges színekben engedélyezik az indulásukat, és szerepelhetnek már olyan helyeken, ahol szerezhető indulási jog a párizsi olimpiára. Ugyanakkor arról még nem született döntés semmilyen fórumon, hogy az orosz és fehérorosz sportolók részt vehetnek-e a jövő évi ötkarikás játékokon. A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat. Emellett csak akkor nevezhetnek, ha nem támogatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A két ország azon versenyzőit és csapatait, akiknek, illetve amelyeknek bármilyen katonai kötődése van, továbbra is kizárják a viadalokról.
Több ország és sportszervezet ugyanakkor ellenzi a NOB politikáját, szerintük csak akkor lehetne engedélyezni az érintettek szereplését, ha Oroszország beszünteti a háborút, továbbá Ukrajna visszakapja szuverenitását és területi integritását. Ha ez nem történik meg, és az oroszok, fehéroroszok mégis versenyezhetnének a 2024-es párizsi olimpián, akkor Ukrajna akár bojkottálhatja is a játékokat.
A világ más részein ugyanakkor – így Ázsiában, Dél-Amerikában és Óceániában – támogatják az oroszok és fehéroroszok visszatérését.