A szurkolók joggal tartják, hogy a játékvezetőkről feltehetőleg csak egy-egy nagy esemény előtt jó beszélni, alatta és utána semmiképp sem, hiszen csak a hibákról esik szó. A topjátékvezetők is hasonlóan vélekednek, így mi is annak reményében vettük számba őket, hogy a világbajnokság ideje alatt nem kell sokat írnunk róluk.
A The Independent című angol lap egyik cikkében arról ír, hogy 2002-höz képest gyakorlatilag megháromszorozódott a vb-játékvezetők javadalmazása, azaz egy játékvezető a torna ideje alatt 30 000 fontot (mintegy 10 millió forintot) is kereshet, amely – teszi hozzá a forrás – még nyugat-európai szinten is tisztességes javadalmazás. Hát ha még a magyar területi másodosztályú 7300 forint plusz áfás összeghez vagy az átlagkeresethez viszonyítjuk. A The Independent azonban emlékeztet arra, hogy Robert Hoyzer a 2005-ös bundabotrány során ennek mintegy kétszeresét, 57 300 fontot tett zsebre az őt csalásra sikeresen rávevő maffiától. A FIFA-nak tehát elemi érdeke a díjak emelése, hogy ezzel is biztosítsa a mérkőzések tisztaságát. Azt már mi tesszük hozzá, hogy még a topjátékvezetők fizetése is jócskán elmarad a labdarúgókétól. Egy átlagos Premier League-labdarúgó keresete 15-30 000 font körülire becsülhető – hetente. |
Carlos Amarilláról és Mohamed Benuzáról bizton állíthatjuk, hogy negatív szövegkörnyezetben nem fog elhangozni a következő egy hónapban a nevük, a már a bevezetőben is említett két sporttárs asszisztense ugyanis nem tudta teljesíteni a FIFA előírta követelményeket a fizikai teszten, így – akárcsak négy éve a görög Kirosz Vaszarasz – nem lehet ott a vb-n.
De lássuk, kik azok, akik Dél-Afrikában is jelentős feladatokat kaphatnak! Az előzetes információk szerint a 29 játékvezető-trióból 24 kap feladatot a seregszemlén. A négy évvel ezelőtti vb-hez képest olyan markáns játékvezető-egyéniségek vonultak vissza, mint a német Markus Merk, a szlovák Lubos Michel vagy az akkor – eddig egyedülálló módon – a nyitó mérkőzést és a döntőt is levezénylő argentin Horacio Elizondo. Nem találkozunk már Graham Poll és Valentin Ivanov nevével sem, igaz, erre a németországi vb-n vezetett mérkőzésük után nem is lehetett pénzt tenni a fogadóirodáknál, az angol játékvezető neve Josip Simunic három sárga lapjával, míg az oroszé a „nürnbergi csataként” elhíresült portugál–holland ütközettel fonódott össze.
A brazil Carlos Simon és a kolumbiai Óscar Ruiz immár harmadik világbajnokságára készül. Előbbi a játékvezetői keret doyenje. A 45 éves felső korhatárba még éppen beférő temperamentumos játékvezetőnek egyébként egy tavalyi Flamengo-mérkőzés, illetve az azt követő eltiltás miatt nincs túl jó sajtója, ami bizonyára érzékenyen érinti, hiszen újságíró az eredeti foglalkozása…
Manapság a legjobb sípmestereknek már nem elég kiválóan tudni a szabályokat: ha a legmagasabb szinten akarnak működni, állóképességük a labdarúgókéval kell vetekedjen – még 40 év fölött is. Aki követi a nemzetközi labdarúgást, minden bizonnyal tisztában van vele, hogy a Cooper-tesztek időszakának már a bíróknál is vége. (Apropó, bírók – általános nézet a sporttársak körében, hogy velük csak az igazságszolgáltatásban találkozhatunk. De a szóismétlés szabálya az újságírói szakmában is nagy úr…) A FIFA-játékvezetőktől elvárt „gyorsasági” követelmény: 6.2 másodperc alatt kell teljesíteni a 40 méteres távot, hatszor egymás után (másfél perces időkülönbséggel). Állóképességüket magas intenzitású futással tesztelik: a feltételek szerint 150 métert futva 30, 50 métert gyalogolva 35 szekundum alatt kell teljesíteni, ezt hússzor egymás után. Nyilvánvaló, hogy mindezek teljesítésére – kiegészítve az elméleti tesztekkel – csak a maximálisan felkészült játékvezetők, illetve asszisztenseik (nekik a játékvezetőkhöz képest némileg „lazább” a feltételrendszer) képesek. Nem véletlenül nyilatkozta Brian Hall, korábbi amerikai vb-játékvezető, hogy szinte „rettegett” a felmérők előtt. „Minden alkalommal, amikor teljesítettem a tesztet, előtte való éjszaka nem tudtam rendesen aludni. Aggódtam a sérülés miatt, féltem az időjárástól, ami meghatározhatja a teljesítőképességet, s minden apró tényezőtől, ami negatívan befolyásolhat.” A 2002-es vb-n is közreműködő Hall – aki jelenleg az amerikai játékvezetők képzéséért felelős – azt mondja, az MLS-ben átlagosan 12 kilométer felett teljesítenek 90 perc alatt a játékvezetők, nemegyszer előfordul, hogy négy-öt kilométerrel többet futnak, mint egyes játékosok. Hall szerint volt, hogy mérkőzés közben a természeteshez képest duplájára emelkedett a pulzusa. Szerinte a FIFA-nak érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy jelen feltételek mellett a játékvezetők számára is lehetséges legyen a csere. |
Simonnak egyébként azért sem jöhetett jól a „kényszerpihenő”, mert az angol Howard Webb és a japán Nisimura Juicsi mellett ő vallhatja magát profinak a játékvezetők közül, mindenki más egyéb elfoglaltsága mellett, szabadidejében műveli a „játékos-terelgetést”.
Amint a foglalkozások számbavételénél kiderült, a játékvezetők „slágerszakmája” a pedagógusi hivatás – a dolgozatjavítás bizonyára könnyen összeegyeztethető a hétvégi mérkőzésekkel, máskülönben mivel magyarázható, hogy heten is ezt a pályát választották. A foglalkozások listáján végignézve egyébként is találkozunk érdekességekkel, a salvadori Joel Aguilar FIFA-adatlapján nemes egyszerűséggel az szerepel, hogy professzor, de az is érdekes, miként lesz egy szociológusból (Alberto Undiano Mallenco) játékvezető.
A guatemalai természettudós (nem tréfa, több forrás is így említi), Carlos Batres valószínűleg duplán is profitál a dél-afrikai zöld területek közelségéből, örömmel teheti, hiszen nyolc év után jutott el ismét a vb-re, négy éve sérülés miatt lemaradt a németországi tornáról.
A legjobb dolga alighanem mégis Stéphane Lannoynak van. A francia spori videojátékok forgalmazásával keresi a kenyerét, így nem meglepő, hogy 40 évesen is hobbija a joystick gyakori rángatása. Könnyen lehet, hogy számára a játékvezetés csak ürügy, s a játékosok közeli tanulmányozásával jövőre új játékkal jön ki a piacra, alaposan feladva a konkurenciának a leckét.
A keretből a mexikói Archundia játékvezető – akit Mexikóban mindenki csak Armandóként ismer, a FIFA-kiadványokon viszont tendenciózusan Benitóként emlegetnek… – a legrégebb óta FIFA-kerettag, az új-zélandi tengerésztiszt, Michael Hester pedig mindössze három éve kapott nemzetközi minősítést. Érdekesség, hogy mindkét sporttársnak egy honfitársa is ott van a vb-n – mellettük még Uruguayból van két játékvezető.
A másik mexikói sporinak, Marco Rodrígueznek van a legijesztőbb beceneve („Chiquidrácula"), amit egy tv-sorozatból kölcsönöztek, míg az argentin Héctor Baldassit Nyuszinak csúfolja a közönség (a spanyol szó nőnemű megfelelőjével). Míg Jorge Larrionda csodálkozva tapasztalta, hogy külföldről érkező e-mailek címzésében Jorge F. Larrionda néven szerepel, mígnem beleolvasva a levelekbe, hamar rájött, hogy egy amerikaiaknak vezetett mérkőzés után a Team USA szurkolói kiegészítették a nevét a leggyakrabban használt angol szitokszó rövidítésével.
De térjünk vissza komoly témákhoz! Az már biztos, hogy a nyitó mérkőzésen az üzbég Ravsan Irmatov működik közre. A rendkívül tehetséges ázsiai bíró jelölése abból a szempontból mindenképp meglepő, hogy ő a vb-keret „Benjáminja” a maga 32 évével, így a pályán várhatóan több olyan játékost is meg kell majd fegyelmeznie – mint például Cuauhtémoc Blancót –, aki idősebb nála.
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
Arra alighanem a négy évvel ezelőttinél jóval kisebb az esély, hogy a döntőt is a legfiatalabb FIFA-jelvényes kapja meg, de mi, magyarok alighanem nagyon örülnénk a második a legfiatalabbnak (lásd keretes írásunkat lejjebb). S hogy mégis kik lehetnek esélyesek a finálé levezénylésére?
Dél-Amerikából a fentebb említett Simon mellett az uruguayi Jorge Larrionda bír nagy respekttel, ő négy éve vezetett már elődöntőt (Francaiország–Portugália). Afrika reménykedik egy döntős szereplésben, de lehet, hogy csak egy játékvezető delegálásával lehet majd kiengesztelni (ha így vesszük, a Seychelles-szigeteki Eddy Maillet sem esélytelen), de meglepő lenne, ha nem valamelyik európai országból kerülne ki az utolsó találkozó sípmestere.
Wolfgang Stark, Roberto Rosetti és Howard Webb is alkalmas a döntő levezénylésére – őket könnyen lehet, hogy válogatottjuk akadályozza meg e szép feladat megoldásában. A fogadóirodáknál egyelőre Massimo Busacca a nyerő. A svájci játékvezető a keretben egyik legjobb fizikumú, megfelelő tapasztalat (UEFA-kupa-, BL-döntő, Eb-elődöntő) áll mögötte, játékospárti felfogása és hanyagnak tűnő stílusa mellett gyakorlatilag nagyobb botrány nélkül sípolta végig az elmúlt éveket.
Jó, ez így nem teljesen fedi a valóságot, mert tavaly ősszel bemutatott a Young Boys szurkolóinak, akik gyakorlatilag már a kezdő sípszó előtt keresetlen szavakkal illették – ám végül a találkozón balhé nem történt., a derék helvét pedig utólag elismerte, hagyta magát provokálni, és tette „érthető emberi reakció volt”.
„Nem vagyok Isten, hibázhatok…” – ez már Busacca egyik későbbi, több helyütt is idézett mondata. Dicséretes önkritika, ami alighanem elengedhetetlen a jó működéshez. S nem árt megjegyezni, a 2006-os vb előtt sokan Graham Pollt tartották előzetesen az egyik legesélyesebbnek a finálé levezénylésére.
Kassai Viktor két éve még csak tartalék volt az Európa-bajnokságon, a pekingi olimpiai finálé levezetése óta azonban a szűk elitbe tartozik, s életkora alapján – 34 évével Irmatov mögött a második legfiatalabb vb-kerettag – még fényes jövő előtt áll. A magyar játékvezető nem egyedüli magyar reprezentáns Dél-Afrikában, hiszen munkáját asszisztensként Erős Gábor és Vámos Tibor segíti – már az első fordulóban, a Brazília–Észak-Korea meccsen is. A FIFA a 2002-es botrányok után arra az elhatározásra jutott, hogy lehetőleg egy országból érkező játékvezetők és asszisztensek működjenek közre a mérkőzéseken, Dél-Afrikában az európai hármasok mindegyikére igaz ez, de a többi földrészről érkezőknél is érvényesül a területi elv. Kassai e sorok írójának egy korábbi beszélgetésben leszögezte, a hibát nem lehet ezzel kiküszöbölni, mert „az automatikusan benne van a feladatkörben”, viszont egy nagyobb torna során fontos lehet, hogy olyan emberekkel alkot egy csapatot, akiknek társaságában oldottabb a légkör. Kassai előtt 1998-ban vehetett részt magyar játékvezető vb-n Vágner László személyében, igaz, Székely Ferenc 2002-ben asszisztensként kapott megbízást (kevéssé ismert, de ő volt Byron Moreno egyik asszisztense a Dél-Korea–Olaszország találkozón). Puhl Sándor 1994-es vb-döntőjéről mindenki hallott már, arról viszont kevesebben tudnak, hogy 1934-ben és 1974-ben is volt magyar szereplője a finálénak. Előbbiben Ivancsics Mihály akkori szóval élve partjelzőként segítette a svéd Ivan Eklindet, míg az NSZK-beli torna döntőjében Palotai Károly volt a negyedik játékvezető. Palotai egyébként háromszor fújhatott világbajnoki tornán (1974, 1978, 1982), 78-ban ő vezette az Argentína–Brazília középdöntőt. Palotaihoz hasonlóan Zsolt István is három vb-n szerepelt (1954, 1958, 1966), 58-ban elődöntőt (Svédország–NSZK), 66-ban a nyitó mérkőzést (Anglia–Uruguay) dirigálta. Rajtuk kívül Hertzka Pál (1938), Dorogi Andor (1962), Emsberger Gyula (1970, partjelzőként), Németh Lajos (1986) és Márton Sándor (1994, asszisztensként) lehetett részese világbajnokságnak. |
Név | Nemzetiség | Kor | FIFA-kerettag | Foglalkozás |
ÁZSIA | ||||
Halil el-Gamdi | szaúd-arábiai | 39 | 2003 | tanár |
Ravsan Irmatov | üzbég | 32 | 2003 | tanár |
Subkhiddin Mohd Salleh | malajziai | 43 | 2000 | tanár |
Nisimura Juicsi | japán | 38 | 2004 | – |
AFRIKA | ||||
Koman Coulibaly | mali | 39 | 1999 | pénzügyi felügyelő |
Jerome Damon | dél-afrikai | 38 | 2000 | angol tanár |
Eddy Maillet | Seychelles-szigeteki | 42 | 2001 | játékvezető-koordinátor |
CONCACAF-ZÓNA | ||||
Armando Archundia* | mexikói | 44 | 1993 | ügyvéd, közgazdász |
Marco Antonio Rodríguez* | mexikói | 36 | 1999 | testnevelő tanár |
Joel Aguilar | salvadori | 34 | 2001 | egyetemi tanár |
Carlos Batres* | guatemalai | 42 | 1996 | kutató |
DÉL-AMERIKA | ||||
Héctor Baldassi | argentin | 44 | 2000 | üzletember |
Jorge Larrionda* | uruguayi | 42 | 1998 | hivatalnok |
Martín Vázquez | uruguayi | 41 | 2001 | alkalmazott |
Pablo Pozo** | chilei | 37 | 1999 | könyvvizsgáló |
Óscar Ruiz* | kolumbiai | 40 | 1995 | ügyvéd, egyetemi tanár |
Carlos Simon* | brazil | 44 | 1997 | – (korábban újságíró) |
ÓCEÁNIA | ||||
Michael Hester | új-zélandi | 38 | 2007 | tengerésztiszt |
Peter O’Leary | új-zélandi | 38 | 2003 | tanár |
EURÓPA | ||||
Olegário Benquerenca | portugál | 40 | 2001 | biztosítási ügynök |
Massimo Busacca* | svájci | 41 | 1999 | vállalkozó |
Frank De Bleeckere* | belga | 43 | 1998 | PR-menedzser |
Martin Hansson | svéd | 39 | 2001 | tűzoltó |
Kassai Viktor | magyar | 34 | 2003 | értékesítési vezető |
Stéphane Lannoy | francia | 40 | 2006 | videojáték-forgalmazó |
Roberto Rosetti* | olasz | 42 | 2002 | kórházigazgató |
Wolfgang Stark | német | 40 | 1999 | banki alkalmazott |
Alberto Undiano Mallenco | spanyol | 36 | 2004 | szociológus |
Howard Webb | angol | 38 | 2005 | – (rendőrtiszt) |
* A csillaggal jelöltek már szerepeltek világbajnokságon. | ||||
** Pablo Pozo megsérült, a FIFA kedden jelentette be, hogy nem vehet részt a vb-n. |
Massimo Busacca (svájci) 9:4 |
Jorge Larrionda (uruguayi) 11:4 |
Frank de Bleeckere (belga) 10:3 |
Roberto Rosetti (olasz) 7:1 |
Wolfgang Stark (német) 8:1 |
Howard Webb (angol) 10:1 |
…Kassai Viktor (magyar) 33:1 |