Összeesküvés-elméletek szerint Argentína világbajnoki címe biztosra vehető
A 2026-os világbajnokság első szünnapját tartják szerdán, s a brit The Telegraph erre a napra időzítette hosszú írását, amelyben a tornával kapcsolatos legnépszerűbb összeesküvés-elméletekről számol be. Nem különösebben meglepő módon a legtöbb teória arról szól, hogy miért és hogyan lesz Argentína a világbajnok.
Nyitásként a lap azzal kezdi, hogy az Egyiptom elleni meccsen nem lett volna szabad megadni Enzo Fernández gólját, miközben pedig az egyiptomiaknál egy gólt érvénytelenítettek korábban – a konteóhívők szerint e kettő tény is azt támasztja csak alá, hogy a tornát megbundázták, és Argentínának kell lennie a világbajnoknak. Persze hogy bizonyíték egyik állításra sincs, az érdekli legkevésbé az ebben hinni akarókat, ahogy az sem feltétlenül javít sokat a világbajnokság hitelességének megítélésén, hogy az amerikai elnök, Donald Trump elismerte, az ő közbenjárása is kellett hozzá, hogy a FIFA egy évre felfüggessze Folarin Balogun automatikusan járó egymeccses eltiltását, a csatár ezért játszhatott a belgák ellen.
Az összeesküvők első pontja az argentin címvédés mellett, hogy Lionel Messi nem kapott piros lapot az Algéria elleni csoportmeccs 32. percében, így aztán később mesterhármast szerezhetett az észak-afrikaiak ellen. Nagy kérdés, hogy ha a lengyel Szimon Marciniak játékvezető nem látta az esetet, miért nem szóltak a VAR-szobából a fülére, hogy nézze meg. Ráadásul a már említett Balogun kísértetiesen hasonló belépő miatt kapott piros lapot, amikor letaposta Tarik Muharemovicot. Messi megúszta a kiállítást, Balogun nem – és Trump közbeavatkozásáig úgy volt, nem is léphet pályára.
A második, amit előszeretettel hangoztatnak az ebben hívők, hogy mégis miképpen fordulhat elő, hogy az argentinok legnagyobb riválisai, a franciák következő, Marokkó elleni meccsére ötfős argentin játékvezetői stábot jelölt a FIFA. S ha már játékvezetők: az argentinok az ominózus, Algéria elleni mérkőzésen 13 szabálytalanságot követett el, s egy darab sárga lapot sem kaptak érte, ahogy Jordánia ellen is megúszták lap nélkül a 13 szabálytalanságot, miközben a vb-újoncnál mindössze hét szabálytalanságra jutott három sárga lap. A nyolc negyeddöntős közül egyébként Argentína kapta a második legkevesebb lapot a tornán (hármat) annak ellenére, hogy a negyedik legtöbb szabálytalanságot követte el – 59-et.
Persze az összeesküvés-elméletek hívői már a torna előtt, sőt, a csoportok sorsolása előtt beindultak, amikor a FIFA közölte, hogy négy csapatot kiemel, s az egyik a címvédő Argentína lesz ezek közül, amivel el is dőlt, hogy a legjobb 32 között a Szaúd-Arábia, Uruguay, Zöld-foki-szigetek hármas tagjainak egyike ellen játszhat majd. Feltételezve persze, hogy a kiemelésüknek köszönhetően könnyűnek látszó csoportjukat megnyerik – megnyerték.
A Telegraph cikke felidézi, hogy nem először tűnik úgy, hogy Argentínának kedvező döntések születtek. Ott van például az ország első világbajnoki címét eredményező 1978-as torna, amelyet házigazdaként nyert meg a válogatott – ekkor a Jorge Rafael Videla tábornok irányította katonai rezsim volt hatalmon. A második csoportkörből csak akkor volt az utolsó kör előtt a vendéglátóknak esélyük továbbjutni, ha legalább négy góllal legyőzik Perut. Nos, 6–0 lett a végeredmény, és nem sokkal később kiderült, Videla tábornok és Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter a meccs előtt a perui öltözőben járt...
Bárhogy is legyen a mostani tornával, arról egyetlen esetben sem látott napvilágot bizonyíték, hogy az összeesküvés-elméleteknek valódi alapjuk lenne.
