BL-győzelem mint búcsúajándék? Marco Reus és Toni Kroos utoljára egymás ellen

A londoni Wembley-ben június elsején 21 órakor kezdődő Bajnokok Ligája-döntő sok nézőpontból vizsgálható, ám az egyik legérdekesebb narratíva csak az elmúlt hetekben alakult ki. Előbb a Borussia Dortmundot 12 éve erősítő, klubhűségéről számos alkalommal tanúbizonyságot tévő Marco Reus jelentette be, hogy szerződése lejártával nyáron elhagyja a BVB-t, s máshová igazol – vélhetően az Egyesült Államokba. Aztán Toni Kroos „kontrázott rá”: a 34 éves klasszis úgy döntött, az Európa-bajnokság után visszavonul. Ezzel biztossá vált, hogy mindkét klublegenda a BL-döntőben lép utoljára pályára tétmeccsen szeretett csapatában, természetesen azzal a céllal, hogy megnyerje Európa legrangosabb trófeáját. Most felidézzük pályájukat, sikereiket, motivációjukat, s feltárjuk, mekkora szerep hárulhat rájuk a szombat esti fináléban.

Marco Reus álma mindig is az volt, hogy a Borussia Dortmund profi labdarúgója lehessen, így amikor a Mönchengladbachnál eltöltött három pazar idényt követően megkereste nevelőklubja, a BVB, egy percig sem habozott. Akkoriban a Dortmund Jürgen Klopp irányításával két bajnoki címet is elhappolt a Bayern München orra elől, de már érezhető volt, hogy őrségváltás következik. Reus remekül illeszkedett be a csapatba, de a Bundesliga-triplázás vele sem jött össze 2013-ban, a Bajnokok Ligája-döntő viszont igen. A BVB – akárcsak most – a Wembley-ben mérkőzött meg jóval esélyesebb ellenfelével (akkor a Bayern Münchennel), s 2–1-re alulmaradt.

A német támadó középpályás a következő években sorra hozta a kiemelkedő idényeket dortmundi színekben, s miközben a súlyosabbnál súlyosabb sérülések hihetetlenül megnehezítették a dolgát, egy-egy pazar évadot követően több ajánlat is befutott érte, többek között a Real Madridtól vagy a nagy rivális Ba-yerntől. Reust azonban más fából faragták, klubhűsége példamutató volt, valamennyi kérőjének nemet mondott. Bár kétszer Német Kupát és háromszor Szuperkupát nyert a Dortmunddal, igazi jutalma elmaradt, hiszen sem a BL-ben, sem a Bundesligában nem ért fel a csúcsra. Az előző idényben az utolsó meccsen úszott el a bajnoki cím, idén viszont a Bajnokok Ligája-döntő összejött – ebből még lehet valódi sikersztori… A 2023–2024-es idényben elkerülték a súlyos sérülések, de sokat veszített a sebességéből, így sokszor csak csereként számítottak rá. Negyvenegy tétmeccsen így is pályára lépett, ráadásul összehozott 19 kanadai pontot (gól+gólpassz). Szerződése a BL-döntőt követően, június végén lejár, a Dortmund pedig nem hosszabbított vele, így távozik. Vélhetően az Egyesült Államokat, az MLS-t veszi célba, amelyben tisztességgel levezethet 34 évesen.

Ami Toni Kroost illeti, Rostock-nevelésként már 2007-ben a bajorok akadémiájára került, majd egy Leverkusen-kölcsönszerződést követően meghatározó játékossá is vált a német rekordbajnoknál. 2013-ban éppen Reusék ellen nyert Bajnokok Ligája-döntőt a Bayernnel (igaz, nem lépett pályára), de egy évvel később, szerződésének lejártához közeledve a müncheniek úgy döntöttek, nem szánnak neki a korábbihoz hasonló szerepet, ezért – megdöbbentően alacsonynak tűnő – 25 millió euróért elengedték Madridba. Ahogy mondani szokás, a többi már történelem… A játék tempójának diktálásában és passzkészségben minden idők egyik legjobbjának tartott Kroos villámgyorsan alapemberré vált a Real Madridban, amellyel tíz év alatt 22 trófeát gyűjtött, közte négy spanyol bajnoki címet és négy BL-győzelemet!

A német klasszis már a 2010-es évek közepére elért mindent, amiről egy futballista csapatszinten álmodhat, de a motivációja cseppet sem csökkent. Ez akkor is igaz, ha Kroos már évekkel ezelőtt több interjúban leszögezte, nem célja, hogy 40 éves koráig játsszon, szeretne a csúcson visszavonulni. Nos, az utóbbi években éppen ezért a szerződését mindig csak egy-egy évvel hosszabbította meg, mégis rengeteg embert meglepett, hogy idén májusban bejelentette: itt a vége! Főként, mert tényleg a csúcson van, 2024-ben karrierje egyik legjobb tavaszát produkálta a Real Madridban, minden középpályás-mutatóban az elitben végzett az öt topligát vizsgálva, s nagyban hozzájárult csapata BL-döntős szerepléséhez. A rengeteg sikert hozó klubkarrierjét már csak a hatodik BL-címe teheti szebbé, amivel Francisco Gento rekordnak számító hat BEK-/BL-sikere mellé érne fel (mostani csapattársai, Daniel Carvajal, Nacho Fernández és Luka Modric mellett).

Már csak az a kérdés, mekkora szerep jut Reusnak és Kroosnak a Bajnokok Ligája-döntőben. Nos, Reus a tavasszal egyre kevesebb lehetőséget kapott kezdőként, a Borussia a kieséses szakaszban látott menetelésében nagyrészt csereként lépett pályára, így hiába karrierje utolsó dortmundi szereplése, Edin Terzic vezetőedző vélhetően szombaton sem nevezi a kezdő tizenegybe. Hogy a kispadról beszáll-e, az alighanem az eredmény alakulásától is függ, de meglepődnénk, ha egyáltalán nem jutna lehetőséghez. Ami Kroost illeti, ő továbbra is kulcsembere a Realnak, így szinte száz százalék, hogy utolsó madridi meccsén a kezdő együttesbe jelöli Carlo Ancelotti vezetőedző.

VÁLOGATOTT MEZBEN – Eltérő sikerességgel

Két főszereplőnk a német válogatottban számos meccset játszott együtt, a sikerességük mégis eltérő…
Kezdjünk Reusszal, aki 2011-ben mutatkozott be a nemzeti csapatban még a Borussia Mönchengladbach játékosaként, utolsó fellépésére pedig 2021-ben került sor Liechtenstein ellen, egy 9–1-es, vb-selejtezős siker alkalmával, amelyen egy gólt és három gólpasszt jegyzett. Azóta nem hívták be a válogatottba, amelyben hiába játszott 48 meccset, mindössze három világbajnoki és két Európa-bajnoki találkozó jutott neki, különösebb siker nélkül. Legnagyobb fájdalma, hogy 2014-ben alapember lehetett volna, de sérülés miatt lemaradt a brazíliai világbajnokságról, amely a német válogatott aranyérmével zárult…

Toni Kroos jóval nagyobb sikereket könyvelhet el a nemzeti csapattal, ráadásul a visszavonulására is címeres mezben kerül sor a nyári, neki hazai rendezésű kontinenstornát követően. Már 2010-ben, kiváló leverkuseni idényét követően bemutatkozott a német válogatottban, amelyben 108 alkalommal szerepelt. Összesen 14 világbajnoki és 14 Európa-bajnoki meccsen lépett pályára, 2014-ben kulcsemberként járult hozzá hazája világbajnoki címéhez. A 2021-es Európa-bajnokságot követően visszavonult a válogatottól, kihagyta a katari vb-t, de idén bejelentette visszatérését. Szeretett volna még egy utolsó tornát a Nationalelffel, s most hazai közönség előtt vehet végleg búcsút a futballpályától, karrierjének megkoronázása pedig az Eb-győzelem lenne – ez a trófea még hiányzik impozáns gyűjteményéből.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. június elsejei lapszámában jelent meg.)