Egyszerre tornászikon és celeb – Simone Bilesre Párizsban is érdemes lesz figyelni

Tokióban elvitte a show-t – no nem pozitív értelemben, hiszen az abszolút favorit Simone Biles, akiről a túlzásokra hajlamos amerikai sajtó nem kevesebbet állított 2021-ben, mint hogy hat aranyérmet nyerhet –, az olimpia egyik negatív szenzációját szállította. Végül egyetlen számban sem nyert, s miután a csapatversenyben a verhetetlennek hitt amerikai válogatott kikapott az oroszoktól, úgy tűnt, minden további döntős versenyszámtól visszalép. Először szellemi fáradtságra panaszkodott, és a mentális egészsége megőrzését hozta fel indokként, de hamar kiderült, a tornászszakmában jól ismert, a szaltók közben átélt térérzékvesztésről, a „twistiesről” volt szó.

Sokan hősként ünnepelték, amikor a mentális egészség kérdését behozta a közbeszédbe, sokan viszont gyávának tartották, aki fél a kudarctól. Mi több, olyannak, aki értékes helyezések, esetleg érmek sokaságát vette el csapattársaitól. Azért a gerendán egy alaposan leegyszerűsített, csavaroktól mentes gyakorlattal egy olimpiai bronzot mégiscsak szerzett a japán fővárosban, hogy aztán hosszú időre eltűnjön a kíváncsi szemek elől.

Az 1997. március 14-én, az ohiói Columbusban a négy lánytestvér közül harmadikként született Simone-t az anyja nem tudta ellátni, így anyai nagyapja és az ő második felesége fogadta örökbe, utóbbi révén be­lize-i állampolgársága is van. Gyorsan kiderült, hogy a tornasport igazi kapaszkodó lehet az életében. Imádta a tornatermi ugrándozást, és amikor hatévesen elkezdett sportolni, egyből felfigyeltek rá a szakemberek, hiszen úgy pattogott, mint a gumilabda. Ez lett Biles tornájának egyik fő szakmai erénye: olyan akrobatikus kunsztok sorozatával tűzdelte tele a gyakorlatait, amelyeknek a közelébe sem értek versenytársai. Ő az egyedüli tornásznő, aki rendszeresen H vagy annál is nehezebb, I és J nehézségi fokú elemeket mutat be egy olyan sportágban, amelyben az A-elem a legkönnyebb. A róla elnevezett mozdulatoknak, elemeknek se szeri, se száma. Az ugrásban hivatalosan mindmáig csak általa bemutatott Jurcsenko két és fél hátra bicskaszaltó a férfiak mezőnyében is a legnehezebb mozdulatok egyike.

Szakmai berkekben persze gyakran megfogalmazódik az a vélemény is, hogy nem minden az akrobatika. Biles tornájával, lélegzetelállító ugrásai nyomán, és azzal a hegemóniával, ahogy a gyakorlatait rendre az egekig pontozta a bírói testület, éppen a női torna szépsége, harmóniája, esztétikai értéke látszott elillanni. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy Biles közösségimédia-szereplőként, véleményvezérként, tévéműsorok ismert sztárjaként, marketing- és reklámarcként, sőt a Black Lives Matter-mozgalmat nyíltan támogató sportolóként messze túlnőtt a szokásos amerikai „szvíthart” típusú tornatermi kereteken. A Joe Biden egyik kedvenceként ismert sportoló-influenszer az amerikai elnöktől 2022-ben megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb, civileknek adható kitüntetését. Jonathan Owens NFL-sztárral 2023 májusában kötött házassága közösségimédia-esemény lett, s az sem meglepetés, hogy a neki felajánlott amerikai egyetemi (NCAA) teljes ösztöndíjat – amelyet sokáig úgy tűnt, a UCLA színeiben fogad el –, végül átugrotta, és az egyetemi tanulmányok helyett a professzionális sportkarriert választotta, a hatalmas üzleti bevételekre, a világmárkákkal való együttműködésekre és a társadalmi ügyekre fókuszálva a versenyzés mellett.

Tokió után – visszavonulása helyett inkább visszahúzódását követően – nem titkoltan a mentális terápiákra és a magánéleti fókuszpontokra helyezve a hangsúlyt, olyat tett, amire ebben a sportágban még nemigen volt példa: 732 napos kihagyás után tért vissza a 2023-as idényben. Még hogy visszatért?! Tarolt! Ráadásul tíz évvel az első antwerpeni világbajnoki szereplése után ugyanazon a helyszínen további négy vb-aranyéremmel gazdagította amúgy is páratlan gyűjteményét.

Biles Párizsba ismét csúcsformában érkezhet, hiszen lehengerlően utasított maga mögé mindenkit az amerikai bajnokságon és az olimpiai válogatón. Hogy mekkora kísérettel és „médiazajjal” landol a francia fővárosban, azt csak sejteni lehet. Hogy mire lesz ott képes – szinte bizonyosan újabb rekordokra –, arra talán fogadni is érdemes. „Minden, amit a párizsi olimpia előtt teszünk, nagyon is átgondolt. Ezúttal inkább visszafogottan játszunk, hogy mentálisan és fizikailag is épek legyünk” – nyilatkozta. Lehet rajongani Simone Bilesért, vagy éppen fájlalni, hogy az ő dominanciáját hozó korszak kissé kitörölte a szertorna esztétikáját a sportágból. Egy dolgot azonban ízléstől függetlenül muszáj kimondanunk, ha róla beszélünk: el kell őt ismerni a tornasport egyik valaha volt legnagyobb ikonjának, mert a történelemíróknak kijár a tisztelet.

Rebeca Rodrigues de Andrade (brazil, 25 éves) Már Tokióban olimpiai bajnoki címet szerzett ugrásban – igaz, Simone Biles nem volt ott a döntőben –, Párizsban nem lesz könnyű megvédenie címét. A háromszoros világbajnok, a tokiói játékok összetett ezüstérmese várhatóan mégis az egyik legnagyobb kihívója lehet az amerikai klasszisnak anyagerőben és az elemei amplitúdójában egyaránt. Talán azt sem túlzás állítani, hogy esztétikai értelemben a gyakorlatai felveszik a versenyt az amerikai favoritéval.  Csiu Csi-jüan (kínai, 17 éves) A tavalyi antwerpeni világbajnokságon a felemás korlát aranyérmét szerezte meg, az egyiket abból a négyből, amelyet nem Simone Biles nyert meg. Csiu az Ázsiai Játékokon csapatban, egyéni összetettben és felemás korláton is győzött, vagyis nagy eséllyel lehet a kínai női csapat egyik legjobbja. Hasimoto Daiki (japán, 22 éves) Kétszeres olimpiai bajnok férfi tornász, hazája nyári olimpiáján elhozta az egyik legfontosabb trófeát, az egyéni összetett aranyát és a látványos nyújtóét. Ugyanezeket a címeket gyűjtötte be tavaly az antwerpeni vb-n is, megfejelve a csapatarannyal. Párizsban a férfi tornaversenyek legnagyobb egyénisége lehet.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. július 20-ai lapszámában jelent meg.)